11/40 | kényszerpihenős beszerzések pt. 2

Szervusz, kedves Blog-Vándor!

Bocsáss meg a sok heti hallgatásomért. Kicsit elkapott a tavaszi melankólia... ja, igen; mellesleg ITT A VÉGÍTÉLET, ez is ront kissé a közérzetemen, na. Egyik reggel földrengésre ébredek, másnap havazásra, harmadnap újra tavaszi napsütés ölel át, a távoktatás csak nagy jóindulattal nevezhető oktatásnak, és folyamatosan szigorítják a kijárási tilalmat. Csoda-e hát, hogy egyetlen vágyam elbújni a kis teknőspáncélom alatt egy jó könyvvel? Ilyenkor üti csak fel igazán a fejét a stresszvásárlási hajlamom...

10/40 | kényszerpihenős beszerzések

Szervusz, kedves Blog-Vándor!

Ahogy mások túlságos lelkesedéssel tankoltak fel lisztből, cukorból és kézfertőtlenítőből, ugyanolyan lelkesedéssel tankoltam fel a könyvespolcomat új szerzeményekkel. Vagyis tök fölöslegesen túlléptem a polckapacitásomat, hiszen rengeteg könyvem van még itthon, amikbe bele se néztem... hát, ez van. Gyenge vagyok.

zsákmány szemle | ünnepi Libri leárazások

Szervusz, kedves Blog-Vándor!

A jómúltkorjában megszavaztattam instagramon (ITT), hogy milyen zsákmány szemle bejegyzés érdekli jobban az ottani követőimet, és a meghatározó többség a Libri leárazásokon beszerzett szépségeimre volt kíváncsi. Azóta ismét bűnbe estem, így kicsit gyarapodott az új könyveim száma, sőt! Erősen töröm a fejemet, bevállalhatok-e még egy utolsó csomagot újév előtt... de ez már a jövő zenéje. Egyelőre íme azoknak a finomságoknak a listája, amik már a polcomon sorakoznak.

asian readathon 2019 | összegzés

Szervusz, kedves Blog-Vándor!

Voltál már úgy, hogy hirtelen felindulásból végigviszel egy régóta hamvában halt projektet? Szerintem mindenképp próbáld ki! Hetek óta ez a legfelemelőbb élményem, hogy végre megírtam azt az ASIAN READATHON maratoni összegző bejegyzést, ami 2019. májusában került megrendezésre, a várólistámat pedig ITT olvashattad. Ahogy látni fogod, ebben az esetben is a spontaneitás győzött a tervezés felett...

zsákmány szemle | 2018. október

Szervusz, kedves Blog-Vándor!

Bumm! Egy újabb hónap véget ért, ideje számot vetni, mely könyvekkel bővült kis hadseregem. Lassan tényleg kifogyok a polchelyből, cserébe egyre közelebb kerülök elsőszámú életcélomhoz: hogy olyan könyvtáram legyen, amire büszke lehetek. Persze ahhoz, hogy ez megvalósuljon, el is kellene olvasnom új szerzeményeimet -- különben honnan tudjam, hogy büszkeségemre válnak-e? SZÓVAL ha esetleg kedved volna SEGÍTENI a kóros bibliofíliában dőzsölő evának, hagyj nyomot róla, melyik zsákmányomra érdemes SZERINTED időt és energiát fordítani. Cserébe igyekszem majd rendszeresen megosztani a véleményemet a történetekről. Csapatmunkára fel!

zsákmány szemle | 2018. szeptember

Szervusz, kedves Blog-Vándor!

Említettem már, hogy félig-meddig Szekszárdra költöztem -- most azt is elárulom, könyvfüggőként milyen élmény itt lézengeni Pécs helyett. A könyvfüggő kihangsúlyozását talán el se kell magyaráznom, úgyis tudod, hogy az olvasás körül forog az életem. Mégis kérlek, tartsd észben, hogy egy átlagember valószínűleg teljesen más benyomást nyerhet Szekszárdról, mert... hát, nem csekély kultúrsokk ért itt az első hetekben, és néhány dologgal azóta sem békültem ki.

zsákmány szemle | 2018. július

Szervusz, kedves Blog-Vándor!

Éljen a hónap első hétfője, éljen a mértékletes költekezés! Igaz, a júliusban beszerzett könyveim számából úgy tűnhet, a mértékletes az utolsó kifejezés, amit jogomban áll használni... de a nyár végi leárazásoknak hála egyik könyvre sem költöttem többet egy ezresnél. Ugyanakkor az is igaz, hogy a mostani listán negyed ennyi könyv sem szerepelne, ha a könyvkereskedések hírlevelei nem tolják a képembe csábítóan karcsú áraikat, magyarán jókora impulzus-vásárlás történt az elmúlt hónapban.

az a drága csóróság

Pécs és a Libri ünnepi hangulatba öltözött: a könyvesbolt vasárnapi nyitva tartásának hála ma is lehetőségem volt a tanulás halogatására, és a sétálóutcákat elárasztó tömeg gátlástalanul félresöpört az útjából, a vaksi nénik ingadozva totyogtak előttem és kiszámíthatatlan ütemben húzták be a kéziféket, a kerékpározóknak pedig valószínűleg befagyott a csengőjük, mert figyelmeztetni már egyikük sem volt hajlandó, csak irigylésre méltó sebességgel gurultak tova az egyre sűrűsödő ködben.