Szervusz, kedves Blog-Vándor!
Említettem már, hogy félig-meddig Szekszárdra költöztem -- most azt is elárulom, könyvfüggőként milyen élmény itt lézengeni Pécs helyett. A könyvfüggő kihangsúlyozását talán el se kell magyaráznom, úgyis tudod, hogy az olvasás körül forog az életem. Mégis kérlek, tartsd észben, hogy egy átlagember valószínűleg teljesen más benyomást nyerhet Szekszárdról, mert... hát, nem csekély kultúrsokk ért itt az első hetekben, és néhány dologgal azóta sem békültem ki.
Először essünk túl a legnagyobb negatívumon: Szekszárdon összesen EGY DARAB könyvesbolt található, az is egy Alexandra. Nos, büszke pécsi lányként világéletemben Alexandrás vásárló voltam, tudniillik már az anyai Nagymamám is az Alexandra tulajától vásárolt könyveket, amikor az még Kertvárosban, egy szőnyegre terítve árulta a portékáit. Aztán jött a nagy botrány, amitől konkrétan úgy éreztem magam, mintha durván átvert volna a legkedvesebb barátom. Azóta egy lépést sem tettem az Alexandrás boltok közelébe se, új vezetőség ide vagy oda. Viszont volt egy pillanat szeptember közepe táján, amikor már nem bírtam élni -- rettenetesen kifáradtam a kollégiumi nehézségek feldolgozásától és a rengeteg új arc-név kombó megjegyzésétől. Szóval bemerészkedtem abba az EGYETLEN DARAB nyomorult Alexandrába, és amikor az eladó csaj megkérdezte, miben tud segíteni, annyit mondtam: Köszi, de csak relaxálni jöttem. Ami igaz is volt, de (talán a hirtelen túláradó endorfin mennyiség miatt?) természetesen nem sokáig álltam ellen a kísértésnek. Így került hozzám Michael Ende Momoja.
Ezt kiegyensúlyozandó jöjjön a legnagyobb pozitívum: Ugyanazon a téren, ahol a nyomorult (amúgy elég jól felszerelt) Alexandra árválkodik, a gyalogos átjáró és egy kellemes szökőkutacska között áll egy csodálatos könyves bódé is, ahol darabja 300,- Forintért viheted a drogodat. A fiatal eladó lányok kedvesek és mosolygósak, ugyanakkor nem ugrálnak körbe, miközben válogatsz -- ezt imádom bennük a legjobban. (Pécsen a nem-kedvenc antikváriumom tulaja folyton járatja a száját, ha kell, harapófogóval húzza ki belőled, mit keresel. Hát b-meg, néha csak nézelődni szeretne az ember, hagyjál már lógva, könyörgök!) A választék is nagy, a hangulat is kellemes, ráadásul legfeljebb 10 perc alatt elsétálok hozzá a koleszból.
.:KINCSEK A KÖNYVes BÓDÉBÓL:.
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ VÁLOGATOTT VERSEI
Kossuth, Budapest, 2007.
336 oldal.
#2
PIERRE BOULLE: HÍD A KWAI FOLYÓN
Árkádia, Budapest, 1988.
182 oldal, fordította Rubin Péter.
Fülszöveg:
Boulle Avignonban született és Párizsban halt meg. Mérnökként Malajziában dolgozott, szakterülete a kaucsuk volt. A második világháború alatt Indokínában harcolt a japánok ellen, egyes források szerint kém volt, majd letartóztatták, és a hadifogságból megszökve a brit hadseregben szolgált. A háború után visszatért eredeti munkájához, ültetvényeken dolgozott, később Kamerunban élt, majd visszatért Párizsba. Első könyve (William Conrad) 1950-ben jelent meg, az utolsó (A nous deux, Satan!) 1992-ben. Háborús élményeit az 1952-ben kiadásra kerülő Híd a Kwai folyón c. regényében dolgozta fel. A kötet filmfeldolgozása meghozta a világhírnevet az írónak. Az 1957-ben bemutatott angol-amerikai kooprodukciót David Lean rendezte, és a nyolc jelölésből végül hét Oscar-díjjal jutalmazták a Kanchanaburi folyón, Thaiföld és Burma között átívelő híd építésének drámai történetét.
#3
AMBRUS ZOLTÁN: MIDAS KIRÁLY
460 oldal.
Fülszöveg:
A Midás király: művész-regény. E zsánernek már a magyar irodalomban is vannak előzményei, Justh és Bródy művész-regényei. Az igazi ihlető azonban a közös mester, Zola, aki Claude Lantier sorsában beszélte el a modern művész tragédiáját (L'oeuvre). Zola bátorítja, hogy „filozofikus” regényt írjon, polemizálva a romantikával, Jókainak még virágjában lévő irányával. „A bölcselők századában – fejti ki Ambrus – a magasabb cél érdekében megkövetelt igazságok kizárják maguk közül a fictiot s a képzelmi elemtől teljesen ment regény filozófiainak nevezi magát … S ezek a tudálékos, tanítgató regényírók korántsem a kontárok közül valók, az új elveket a mesterek egész sora testesíti meg, melyek hatása – még az orthodox táborra is – nagyarányú. Voltaképp hát egy általános, bár törvényesen el nem ismert jelenség az, amelyért Zolának annak idején felelnie kellett.”
A Midás király első, nagyobbik fele erőteljesen képviseli a pozitivizmus, a naturalizmus ihletését. Annál feltűnőbb a regény második felének impresszionisztikus, szkeptikus hangulata. Tükre ez annak a hangulatváltozásnak, amely a nyolcvanas évek végén, a pozitivizmus rovására, a tudományban és művészetben egyaránt lezajlott. Ambrusnál ezt a fordulatot megrázó, személyes élmény is motiválja: felesége, Tormássy Gizella 1890-ben meghal, gyermekágyi lázban, egy árva gyermeket hagyva maga után. E motívumot regényébe is beleviszi, s ez a fájdalmas líraiság is okozza, hogy a záró akkordokban a „fölényt felváltja a mélabú, az őszi tompaság”.
#4
AVERY CORMAN: KRAMER KONTRA KRAMER
250 oldal, fordította Gy. Horváth László.
Fülszöveg:
„– Billy, ugye tudod, hogy a mami is New Yorkban lakik?
– Igen.
– Szóval, amikor egy anya és egy apa elválik, néha vitatkozni szoktak arról, hogy melyiküknél lakjon a gyerekük, az anyánál vagy az apánál. No most van egy ember, aki nagyon-nagyon okos. Úgy hívják, hogy bíró. Ez a bíró nagyon sokat tud a válásokról, az anyákról, az apákról és a gyerekekről. Ő dönti el, hogy kinél lakjon a gyerek, mi lesz jobb neki.
– És miért dönti el?
– Hát, mert ez a feladata. Tudod, ő igen hatalmas ember.
– Olyan, mint az igazgató?
– Még az igazgatónál is nagyobb. Talárban ül egy nagy széken. Ez a bíró sokat gondolkodott rólunk, terólad meg énrólam meg a mamiról, és úgy döntött, hogy az lesz a legjobb, ha te ezután a maminál laksz. Én pedig nagyon szerencsés vagyok, mert ha a maminál fogsz is lakni, azért minden vasárnap meglátogathatlak.”
Ez a mára már klasszikussá érett regény – egy válás története, egy ambiciózus fiatal anya karriervágyáé, a négyéves kisfiukkal egyedül maradó apáé, Billyé, a kisfiúé, akinek a maga módján szintén meg kell küzdenie azzal a helyzettel, hogy a szülei később marakodnak érte és fölötte – a kritikusok szerint új irányt szabott a társadalmi gondolkodásnak Amerikában. Része volt ebben a felejthetetlen filmváltozatnak is, amelyben Dustin Hoffman és Meryl Streep játszotta a főszerepeket.
.:LIBRIS LEÁRAZÁSOK:.
#5
CLAMP: A HÓISTENNŐ MESÉI
Mangafan, Budapest, 2012.
132 oldal.
Fülszöveg:
Azt mesélik, hogy amikor havazik, sír a hóistennő, és a hópelyhek valójában a könnyei…
A világhírű CLAMP mangarajzoló-csoport (Chobits, Cardcaptor Sakura) a japán történetek egyik állandó alakjának, a hóistennőnek szentelte a Shirahime-Syot, és egyben a hagyományos japán történetmesélés és festészet előtt tiszteleg. Az öt gyönyörűen rajzolt, tragikus történet bepillantást enged a japán népmesék világába, ahol semmi sem az, aminek látszik…
#6
TAKIZAVA SZEIHÓ: TŰZHARCOS / A SÖTÉTSÉG MÉLYÉN
206 oldal, fordította Bayer Antal.
Fülszöveg:
A kötetben a szerző különleges háborús történeteket mesél el: olyanokat, amelyek leginkább az emberi lelket teszik próbára, szembesítik az újra és újra kitörő harcokat kísérő sötét erőkkel. A részletes, szinte aprólékosan realista stílusú képregények közül az első a Tűzharcos. Az eredetiben Who Fighter címen megjelent történet a II. világháború idején is észlelni vélt „Foo Fighter”-eknek, ezeknek az UFO-szerű tűzgolyóknak a legendáját dolgozza fel. Egy japán pilótának sikerül lelőnie az egyik titokzatos tárgyat, ám ettől kezdve vészjósló események egész sora követi egymást az életében, és már ő maga sem biztos saját szellemi egészségében.
A sötétség mélyén, a híres író, Joseph Conrad azonos című kisregényének az átirata távol-keleti és szintén II. világháborús környezetre. Kurucu ezredes, számtalan korábbi csata hőse látszólag dezertált és saját birodalmat hozott létre Burmában, a dzsungel szívében. A japán katonai vezetés egy fiatal tisztet küld utána azzal a feladattal, hogy szükség esetén végezzen vele, ám ő rövidesen rájön, hogy az ezredes egész más okból nem tért vissza.
A harmadik, egészen rövid történet a Tankok címet viseli. Őrült kalandozásunk utolsó állomása szürreális időutazás a páncélozott járművek több nemzedékén.
HIRANO KOHTA: HELLSING 3.
Mangafan, Budapest, 2008.
196 oldal, fordította Koch Zita.
Fülszöveg:
Az esküdt ellenségek néha kényszerű szövetségbe tömörülnek: a Hellsing a Vatikánnal együttműködve próbál fényt deríteni a Millenium céljaira. A dolgok simán mennek – talán túlságosan is simán…
#8
DARREN SHAN: KOJASZAN
Móra, Budapest, 2010.
128 oldal, fordította Mikó Bálint.
Fülszöveg:
A világsikerű Démonvilág és Vámpír könyvek alkotója most kísértethistóriával riogatja és bűvöli el olvasóit.
„A lány hátán végigfutott a hideg. A temetőben a gyerekek még mindig jókedvűen kiáltoztak és rikoltoztak, de a hangjuk már nem hatolt el Kojaszan füléig, nem is látta őket. A világ tátongó, szürke ürességgé változott számára. Mély, reszelős sóhajokat hallott: azokét a lényekét, amelyek egykor emberek voltak.”
Kojaszan retteg átmenni a hídon, és nem mer a többiekkel együtt játszani a temetőben. De amikor kishúga lelkét elrabolják a kísértetek, le kell győznie félelmét, hogy behatoljon a gonosz birodalmába.
.:ANTIKVÁR:.
#9
BRYAN LEE O'MALLY: SCOTT PILGRIM 1.
#11
BRYAN LEE O'MALLY: SCOTT PILGRIM 1.
Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2010.
166 oldal, fordította Somogyi Péter és Babiczky Tibor.
Fülszöveg:
MINDEN A LEGNAGYOBB RENDBEN
Scott Pilgrim élete nem is lehetne kerekebb. 23 évesen egy szobakonyhás lyukat bérel meleg lakótársával, miközben folyamatosan munkát keres – kevés kitartással és még kevesebb sikerrel. Egy zenekar, a videojátékok és gimnazista csaja társaságában számolgatja a kanadai hétköznapokat, egészen addig, amíg a veszélyesen kúl Ramona meg nem jelenik a városban. A hirtelen támadó érzések viharában Scott gonosz exekel, misztikus képességekkel és kemény küzdelmekkel kényszerül szembenézni, így újra kiderülhet: A szerelem fáj és lépet repeszt.
SÍRNI FOGSZ. NEVETNI FOGSZ. SCOTT PILGRIMEN. AZ ÉLETEDEN.
#10
CORMAC MCCARTHY: VAD LOVAK
Magvető, Budapest, 2011.
438 oldal, fordította Szentgyörgyi Róbert.
Fülszöveg:
Cormac McCarthy – a Véres délkörök, a Nem vénnek való vidék és Az út szerzője – Vad lovak című regényében a tizenhat éves texasi rancher, John Grady Cole felnőtté válásnak szívszaggató, véres és olykor hátborzongató történetét meséli el. Barátjával, a nála egy évvel idősebb Rawlinsszal titokban szöknek át Mexikóba, hogy munkát vállaljanak a számukra ismeretlen, ám izgalmas kalandokat ígérő országban. De mire felocsúdnak, egy gyönyörű és kegyetlen világban találják magukat, ahol az embernek gyakran a vérével kell fizetnie az álmaiért.
A kritikusok a McCarthy-életmű egyik csúcspontjaként tartják számon a Vad lovakat, a Határvidék-trilógia első részét. E modernkori westernben a szerző újraalkotja a cowboyok mítoszát. Sodró, kegyetlenül pontos mondatai által az olvasó is beavatást nyerhet a vadnyugat varázslatos, könyörtelen világba. A regény, több más rangos elismerés mellett, megkapta a Nemzeti Könyv-díjat, és immár a XX. századi amerikai próza faulkneri és hemingwayi hagyományait továbbörökítő klasszikusaként tartják számon.
#11
ROBERT JAMES WALLER: MADISON MEGYE HÍDJAI
174 oldal, fordította Tótisz András.
Fülszöveg:
Robert James Waller első regényével elsöprő sikert aratott. Az USA egész területén a bestsellerlista élére került, és elnyerte az 1993-as Abby-díjat a MADISON MEGYE HÍDJAI.
„Néhanapján előfordul, hogy egy lebilincselő történet úgy elbűvöl bennünket, akárcsak egy finom művű ékszer, és bőségesen kárpótol mindennapi, közhelyszerű olvasmányainkért. Ilyen könyv a Madison megye hídjai.”-Indianapolis News
Egy hihetetlen és csodálatos szerelem szívszorító története azoknak az olvasóknak, akik vállalják az érzelmeket. Regény, amely költészet. Azoknak az olvasóknak, akik romantikát keresnek egy üzleties világban, akik nem érik be a tucatregények érzelgősségével. Mű, amely meghódította Amerikát. Asszonyoknak, akik vállalják nőiességüket. Férfiaknak, akik ezt kihozzák belőlük. Önnek, kedves olvasó.
.:TELJES ÁRÚ KÖNYVEK:.
#12
MICHAEL ENDE: MOMO
234 oldal, fordította Kalász Márton.
Fülszöveg:
Momo története a fantázia világában játszódik, a Soha és a Sehol birodalmában, avagy a kitágított, időtlen jelenben. Nem királyfiak, tündérek és varázslók népesítik be ezt a birodalmat, helyszíne egy modern nagyváros, valahol Dél-Európában. De ha ezt a világot Momónak és barátainak a szemével látjuk, kiderül, hogy a mi korunk sem szegényebb csodákban és titkokban, mint a rég letűntek.
Egy kísérteties társaság, a szürke urak csoportosulása hatalmába keríti az embereket, és arra ösztönzi őket, hogy takarékoskodjanak az idővel. De az idő maga az élet, és az élet a szívben lakozik. Minél inkább takarékoskodnak tehát az emberek vele, annál szegényebb, sivárabb és hidegebb lesz a jelenük, és annál idegenebbé válnak önmaguk számára is. A gyerekek szenvednek leginkább ettől a fogyatkozó szeretettől és életkedvtől. Tiltakozásukat azonban senki nem hallja meg. Amikor a szükség a legnagyobb, és úgy tűnik, a világ már végképp a szürke uraké. Hora mester, az Idő titokzatos ura közbelép, de szüksége van egy embergyerek segítségére. A világ megállt, és Momo, ennek a történetnek borzas kis hősnője egyedül veszi fel a harcot a szürkék seregével, semmi más nem segíti őt ebben, csak egy szál virág a kezében és egy teknősbéka a karjában.
#13
DAN SIMMONS: TERROR
Agave könyvek, Budapest, 2018.
720 oldal, fordította Farkas Veronika.
Fülszöveg:
Azoknak a férfiaknak, akik a brit birodalom Terror és Erebus nevű hajóin indultak felfedezőútra, minden reményük megvolt a diadalra: Sir John Franklin 1845-ös felfedezőútján vettek részt – a kor technológiailag legfejlettebb expedícióján –, és ők indulhattak a világon először gőzhajóval a legendás észak-nyugati átjáró felkutatására.
De a hajókat most már majdnem két éve csapdában tartja a sarkvidéki jég. A szén és az élelem kezd kifogyni. Ugyanakkor nem a fehér, de folyamatosan átformálódó táj, a dermesztő hideg vagy a készletek felélése jelenti a legnagyobb fenyegetést a tengerészekre, sőt, még csak nem is az, hogy a hajóikat szép lassan összezúzza az óceán engesztelhetetlen ereje.
Nem, egy sokkal félelmetesebb veszély is leselkedik rájuk: valami, ami odakint vadászik a jeges sötétségben, ami követi a hajókat, és egyesével végez a legénység tagjaival, akiket megcsonkít és felfal. Egy névtelen valami, ami sehol sincs, és mégis mindenhol ott van: a tőle való rettegés az expedíció legnagyobb ellensége.
Amikor maga Franklin is borzalmas halált hal, Francis Crozier kapitányra hárul a feladat, hogy átvegye az irányítást, és egy utolsó, elkeseredett próbálkozást tegyen arra, hogy kimenekítse a legénység maradékát dél felé, a jégen át. Egy eszkimó nő is velük tart, aki nem tud beszélni. Lehet, hogy ő lesz a túlélésük záloga – vagy a haláluk okozója. És miközben a skorbut, az éhség és az őrület sorra szedik az áldozataikat, a jégen leselkedő borzalom is egyre vakmerőbbé válik, Crozier és az emberei attól kezdenek tartani, hogy nincs menekvés…
#14
NATHANIEL PHILBRICK: A TENGER SZÍVÉBEN
Cartaphilus, Budapest, 2015.
272 oldal, fordította M. Szász Anna.
Fülszöveg:
A „Veszélyes övezet” sorozatban megjelenő, megtörtént eseményeket felidéző tényregények (és útleírások) legújabb kötete az Essex bálnavadászhajó tragédiáját mutatja be. Szerzője, Nathaniel Philbrick Nantucket történetének egyik legkiválóbb szakértője, az Egan Tengerészeti Intézet igazgatója és a Nantucketi Történeti Társulat kutatója. És természetesen a massachusettsi Nantucket szigeten él.
A 238 tonnás Essex 1819-ben futott ki a tengerre, és 15 hónappal később a Csendes-óceán déli övezetében egy feldühödött bálna támadása miatt süllyedt el. A húszfőnyi legénység igazi megpróbáltatásai azonban csak ezután kezdődtek. Három lélekvesztővel vágtak neki a több ezer kilométeres tengeri útnak. Meg kellett küzdeniük az elemekkel, önnön félelmeikkel, és eszük ágában sem volt összeakadni a tőlük nyugatra eső szigetek kannibál hajlamú lakosaival.
A tragédia rekonstruálásához a szerző felhasználta Zimri Coffin kapitány hajónaplóját, amelyben az Essex bálnavadászhajó túlélőinek megtalálását részletezi (ebből származik a fenti idézet is), a túlélők (összesen nyolc) korabeli beszámolóját, a kortársak kommentárjait, valamint a modern tudomány eredményeit.
A lelkiismeretes és precíz oknyomozó munka eredményeként egy kissé szokatlan, mégis olvasmányos mű született, amely számtalan kérdésre választ ad. Például: Hogyan zajlott az 1800-as évek elején egy bálnavadászhajó felszerelése, a legénység toborzása? Miért vált Nantucket városa a legfontosabb kikötővé, ahonnan évekig tartó bálnavadász utakra indultak a hajók? Hogyan képes az ember életben maradni egy csónakban a több mint 90 napig tartó tengeri úton?
Az Essex tragédiája számos korabeli írót megihletett. Innen merítette például Poe az Arthur Gordon Pym ötletét, valamint ez alapján írta meg Melville a Moby Dick-et.
#15-16
FORRAI KATALIN (szerk.): ÉNEK AZ ÓVODÁBAN
&
TÖRZSÖK BÉLA: ZENEHALLGATÁS AZ ÓVODÁBAN
Utóbbi kettőt az aktuális tanulmányaim miatt kellett beszereznem, de ugyanúgy könyvek, mint a többi, érted. Nem diszkriminálunk... de bevallom becsülettel: a Scott Pilgrimnek picit jobban örültem.
A hóistennő meséi c. képregényről írtam már egy szösszenetet EBBEN a bejegyezésben, egyébként pedig szívesen látlak ITT meg ITT is a nap bármely órájában.
Köszönöm a látogatást, bye!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése