Szervusz, kedves Blog-Vándor!
Bumm! Egy újabb hónap véget ért, ideje számot vetni, mely könyvekkel bővült kis hadseregem. Lassan tényleg kifogyok a polchelyből, cserébe egyre közelebb kerülök elsőszámú életcélomhoz: hogy olyan könyvtáram legyen, amire büszke lehetek. Persze ahhoz, hogy ez megvalósuljon, el is kellene olvasnom új szerzeményeimet -- különben honnan tudjam, hogy büszkeségemre válnak-e? SZÓVAL ha esetleg kedved volna SEGÍTENI a kóros bibliofíliában dőzsölő evának, hagyj nyomot róla, melyik zsákmányomra érdemes SZERINTED időt és energiát fordítani. Cserébe igyekszem majd rendszeresen megosztani a véleményemet a történetekről. Csapatmunkára fel!
.:A SZEKSZÁRDI BÓDÉ:.
BENYHE JÁNOS (szerk.): A FLAMINGÓ
Chilei elbeszélők
Európa, Budapest, 1975.
334 oldal.
Fordítók:
Belia Anna, Benczik Vilmos, Dezsényi Györgyi, Dorogman György, Halász Tünde, Hargitai György, Kesztyűs Erzsébet, Nagy Mátyás, Tomcsányi Judit, Várady László és Xantus Judit.
Chile, ez az Andok és a Csendes-óceán közt, forró északi sivatagoktól a magány fagyos déli tájaiig húzódó, képtelen földrajzú dél-amerikai ország nemcsak hasonlóan képtelen történelmi csodáival, a hagyományos alkotmányosság kétes, de mégis biztos példáival vagy a véres erőszak annál kétségtelenebb és kétségbeejtőbb meglepetéseivel ejthet ámulatba bennünket. Az a Nobel-díjak hitelesítette irodalmi, művészeti virágzás is bámulatos, amelyben talán még a társadalmi-történeti elemzéseknél is szemléletesebben megmutatkozik Chile színes-talányos arculata.
Ez a gyűjtemény századunk chilei elbeszélő-irodalmában nyomozza ennek a távoli, de nemrégiben hozzánk mégis oly közel került világnak az arculatát. Bányász-, munkás-, hajós-, paraszt-, zsivány-, diák-, katona-, tisztviselő- és kispolgárlétből vett novelláiban megtaláljuk a társadalmi dráma, a férfias kaland, a lélekábrázolás, a szatíra, a humor, a bűnügyi műfaj képviselőit, és ez a tizenhárom chilei szerző tizenhét elbeszéléssel próbál részleges választ adni azokra a hol izgalmas, hol fájdalmas kérdésekre, amelyeket hányatott sorsú hazájuk vet föl.
HOWARD FAST: SPARTACUS
K.u.K., Budapest, 2008.
332 oldal, fordította Szentkuthy Miklós.
Fülszöveg:
Howard Fast regénye sikerét elsősorban modern szemléletének és hangvételének köszönheti. Az író nagy megjelenítő erővel ábrázolja a hatalma teljében lévő rabszolgatartó társadalmat, az emberalatti sorban sínylődő rabszolgákat, a plebejusok tarka, meg vásárolható csőcselékét, a lovagok és katonák piperkőc hadát, a pöffeszkedő nagybirtokosokat, és politikusokat, a velejéig romlott szentátust.
Hogyan lehetséges, hogy a láncon, mocsokban tengődő nyomorultak egyszerre eszmélni kezdenek, a beszélő szerszámoknak nevezett furcsa élőlények egyszerre csak egyenrangúnak érzik magukat uraikkal? Ennek a nagy társadalmi erjedésnek folyamatát tárja elénk az író, felidézve a többéves háborút, melyet a semmivel sem bírók vívtak az élet és halál uraival.
JOHN IRVING: GARP SZERINT A VILÁG
Európa, Budapest, 1988.
534 oldal, fordította Bartos Tibor.
Fülszöveg:
Garp írónak készül. Minő véletlen, ekkor már az anyja is. Bécsben töltött tanulmányútjuk s az ott létrejött alkotások eredményeképpen Jenny tesz szert nagyobb hírnévre, akaratlanul egy feminista mozgalom élére kerül, emiatt később híressége jutalmául erőszak áldozata. De első művével Garp is pályadíjat nyer – szerelme kezét, aki csakis híres, de legalábbis a hírnév irányába mutató íróhoz hajlandó feleségül menni. Boldog házaséletüket egy ideig nem árnyékolják be házasságon kívüli kapcsolataik – a nem várt borzalmak épp ezért annál elemibb erővel érik az érdekelteket s az olvasót. John Irving groteszk, posztmodern rémmeséje jelentős mű, az elmúlt évtized amerikai irodalmában kevés a hozzá fogható maradandó érdekességű újdonság.
KINDELMANN GYŐZŐ (szerk.): KARÁCSONYI LEGENDÁSKÖNYV
Szent István Társulat, Budapest, 2003.
224 oldal.
Fülszöveg:
Pedig sokakban él még a hajnali decemberek titokteljes várakozása, az adventi koszorú gyertyáinak pislákoló fénye és a szenteste gyermeki vágyakat betöltő varázsa. Nekik ajánljuk ezt a könyvet. A magyar és a világirodalom legszebb karácsonyi novelláit, elbeszéléseit gyűjtöttük kötetbe, hogy amikor december 24-én bezárnak az üzletek, kiürülnek az utcák… e kötetben a legnagyobb írók szavai által elevenedik meg az olvasók előtt a betlehemi éjszaka.
ASTRID LINDGREN: HARISNYÁS PIPPI HAJÓRA SZÁLL
(Harisnyás Pippi 2.)
Egmont-Hungary, Budapest, 1999.
132 oldal, fordította Tótfalusi István.
Fülszöveg:
Az apró tengerparti városkában van egy csinos kis ház, a Villekulla-villa, itt lakik a kilencéves, szeplős, copfos, vörös hajú, huncut és eleven kislány, Harisnyás Pippi.
Egyenesen belovagol a villába, kedvenc majmával, Nilson úrral a vállán. Ezzel aztán egy csapásra felbolygatja a csendes kisvárost. Édesapja hajóskapitány, a négerek királya egy déltengeri szigeten…
LOIS LOWRY: NYÁRON TÖRTÉNT
Animus, Budapest, 2003.156 oldal, fordította Ilyés Emese.
Fülszöveg:
Meg irigykedik nővérére, Mollyra, akit sokkal csinosabbnak és sikeresebbnek lát. Molly fegyelmezettebb és rendesebb, ő indulatosabb és rendetlenebb. Kettejük különbözősége akkor válik nehezen elviselhetővé, amikor városi otthonukból vidékre költöznek, s nekik közös szobán kell osztozniuk.
Aztán Molly megbetegszik. Megnek jó ideig fogalma sincs, mennyire súlyos az állapota, s mit kezdjen a nővére és a szülei viselkedésében végbemenő változásokkal. Egy kedves, bölcs öregember és egy fiatal házaspár barátsága, valamint egy számára egyre többet jelentő hobbi, a fényképezés is segíti a kislányt, hogy átvészelje e nehéz hónapokat.
GUY DE MAUPASSANT: EGY ASSZONY ÉLETE
(Egy élet címen is megjelent)
206 oldal, fordította Illés Endre.
Fülszöveg:
Mi fér bele „egy asszony életébe”? Mi történik azokkal a reményekkel, amelyek egy fiatal leány szívét betöltik, amikor életörömmel telve kilép a zárdából? Csupa bizalom és lángolás, vágy és érzékiség, de nagyon hamar csalódnia kell romantikus álmaiban és reményeiben. Mindarról, amiben hisz, kiderül: illúzió csupán. Illúzió a szerelem, illúzió a házasság, és annak bizonyul az emberi tisztességbe vetett hite is. És amikor úgy érzi, hogy több fájdalmat már nem képes elviselni, csalódik a fiában is.
Csalás, mohóság van minden mögött, s e vad erők még az emlékeiből is kifosztják az asszonyt. Jeanne életét fiatal leány korától sivár napjait tengető öregasszony koráig követheti nyomon az olvasó. S e reménytelennek tűnő világban Jeanne számára nem marad más vigasz, mint a kis cselédlány regényt záró búcsúszavai: „Látja, az élet nem olyan jó. De nem is olyan rossz, amilyennek hisszük.”
JOSEPH ŠKVORECKÝ: GYÁVÁK
Európa, Budapest, 1998.
494 oldal, fordította Zádor András.
Fülszöveg:
Josef Škvorecký 1969-ben – igen helyesen – Kanadában felejtkezett. Attól fogva azt írt, amit akart, ráadásul feleségével emigráns kiadót alapított, amely nem kisebb cseh ellenzéki szerzők műveit jelentette meg, mint Hável, Kundera, Vaculík. Mára állandó Nobel-díj várományos, titkos befutójelölt. Emigrációjának előtörténete, ha akarjuk, Gyávák című első, nagyszerű regényével kezdődött: ennek megjelenése után rúgták ki 1958-ban a cseh szépirodalmi könyvkiadótól, ahol szerkesztőként dolgozott.
Az utóbbi képviselője Danny Šmirický, az író frissen érettségizett, anglomán és dzsesszbolond alteregója, aki, ugyanúgy, mint zenész barátai, igazából csak annyit akar, amennyit ennyi idősen mindenki: élni, udvarolni (sokat), zenélni (ugyancsak sokat), aztán majd, ha már a németek elhordták magukat, egyetemre menni. Meg talán még egy kis forradalmat is, mert polgárgyerek ugyan, de világos számára, hogy a két világháború közti demokratikus Csehszlovákia sem volt a földi paradicsom…
Az olvasó gyorsan megszereti Dannyt és enyhén léha társaságát, továbbá a bumfordi és kedves kisvárosi cseheket (ha ugyan már nem szerette őket eleve, úgy Hašek óta), nyájas elnézéssel figyeli történelminek szánt ügyetlenkedéseiket – és megtanulja tisztelni Danny Šmirický munkásgyerek-ellentétpárját, aki minden, csak nem gyáva, és fegyverrel a kezében teszi meg, amit hazája szabadsága érdekében megteendőnek gondol. Vannak aztán a komor, elszánt és egyáltalán nem gyáva, viszont olykor igen komisz kommunista ellenállók, továbbá virtigli, igazi gyávák: kollaboránsok és köpönyegforgatók. Ez a három csoport orrolhatott a leginkább a Gyávákra és Škvoreckýre ’58-ban, aki, ha megkapja, emiatt is kapja majd meg a nagyon is kiérdemelt Nobel-díjat.
CHRISTA WOLF: KASSZANDRA
Magvető, Budapest, 1986.
228 oldal, fordította Gergely Erzsébet.
Fülszöveg:
Az érdekesen, feszültséget keltően visszapergetett cselekmény során a csalódott, visszautasított „isteni” szerető, Apollón által a jövőbe látás, jóslás képességével megajándékozott-megátkozott Kasszandra,a görögök bosszújára – a nagy háborúban Tróját éri a vereség után előre tudott halálára – várván, a híres mükénéi oroszlános kapu előtt, felidézi életét, mindazt, amit hű honleányként Trójában a királyi udvarban és szeretett városával kapcsolatban átélt: örömöket, majd a nagy tragédiát. A jövőnek, nekünk is szánván néma tanúvallomását, belső monológját, figyelmeztető intését, óvását a trójai – és minden háború szörnyűségeitől, embertelenségétől. Ha nincs is aki meghallja, az utolsó pillanatig meg akarja őrizni a „látók”, a „tudók” egyben írástudók, mint amilyen Christa Wolf is, felelősséget, tanúságtételét az igazságról. – Rólunk is szól tehát ez a szép parabola, nekünk is, egy megejtően megható szerelem szálait is belefűzve az elkerülhetetlenné váló tragédiába, amely egyben erőt is ad a szerető nőnek, hogy méltósággal várja be végzetét, s így egyúttal megragadó emberi, mai közelségbe is kerül a rég volt mítosz korunk küszködő valóságához, példát adva egy esendő de méltóságát fel nem adó emberi tartásra.
HERMAN WOUK: ZENDÜLÉS A CAIN HADIHAJÓN
Zrínyi Katonai, Budapest, 1979.
758 oldal, fordította Árkos Antal.
Fülszöveg:
A második világháború alatt a csendes-óceáni flotta egy jelentéktelen kis hajójának fedélzetén olyan esemény történik, amilyenre még nem volt példa az amerikai haditengerészet történetében: az első tiszt leváltja a kapitányt.
A legénység és az idegbeteg, erőszakoskodó, igazságtalan hajóparancsnok viszonya az út során fokozatosan elmérgesedik, majd egy hurrikán alkalmával – amikor a kapitány ostoba döntéseivel életveszélybe sodorja a hajót – robban ki a zendülés…
.:KÖNYVCSERE A TUDÁSKÖZPONTBAN:.
INCZE ZSUZSA: CSELLENGŐK
Alexandra, Pécs, 2003.
320 oldal.
Fülszöveg:
Szerencsére engem gyermekkoromban megkímélt a sors alkoholista szülőktől, erőszakos felnőttektől, a gyerekeket üzletszerűen kihasználóktól, így most megdöbbentő és szomorú volt olvasnom, hogy hányan vannak kiszolgáltatva meg nem engedhető helyzeteknek. Két lehetőség van: vagy beletörődnek sorsukba, vagy az ismeretlent, a szökést választják. Ez a könyv megmutatta, hogy a háttérben milyen komoly okok húzódhatnak meg. Minden fejezet tanulságos, és szerencsére sok esetben jó véget ér, de sajnos van olyan is, ahol már visszafordíthatatlan a történet. Ezekből a történetekből le kell vonnunk a tanulságot, hogy oda kell figyelnünk egymásra, szeretnünk kell szüleinket, társunkat, gyermekeinket, hogy soha ne kelljen úgy érezniük, az életük jobb lesz nélkülünk, mint velünk.
JURIJ TRIFONOV: ELTŰNÉS
Magvető, Budapest, 1988.
210 oldal, fordította Szabó Mária.
Fülszöveg:
Trifonov régi forradalmár családban született; apja, nagybátyja a száműzetést is vállalva életét tette fel a nagy ügyre, október győzelmére. E család a kiterjedt rokonsággal együtt a harmincas években egyre inkább elszigetelődik, s 1937-ben már valamennyien, igazuk tudatában, várják büntetésüket, ki, mert a fasizmus veszélyére figyelmeztetett, ki, mert a koncepciós perek jogi megalapozottságát firtatta, ki, mert csak élt és tisztességgel dolgozott.
E fojtogató légkörben – ahol az ismerősök, családtagok, barátok eltűnése mindennapos – kell a regény kisiskolás hősének eligazodnia a világ dolgaiban, itt kell rádöbbennie, hogy többféle igazság létezhet, hogy a becstelenség és árulás diadalt arathat. Lehet-e ilyen poggyásszal nekivágni az életnek? Mi az, amit el kell felejteni, mi az, amit sohasem szabad?
Trifonov vallomása a gyermekfővel átélt megpróbáltatásokról nemcsak izgalmas korrajz, hanem, mint minden jelentős irodalmi mű, máig érvényes tanulságokkal is szolgál.
.:RETRO KÖNYVVÁSÁR:.
ÁNGELES CASO: SZISZI - EGY CSÁSZÁRNÉ NAPLÓJA
K.u.K., Budapest, 2007.
302 oldal, fordította Gáti István.
Fülszöveg:
Bár eredeti naplója kérésére a tűz martaléka lett, a spanyol művészettörténész-írónő, Ángeles Caso jóvoltából most mégis a kezében tarthatja az olvasó. Írása hiteles korrajz, mindamellett rendkívül szórakoztató, izgalmas olvasmány is.
KRÚDY GYULA: SZINDBÁD
Magyar Helikon, Budapest, 1975.
858 oldal.
Fülszöveg:
Immáron hatvan éve tűnődteti el olvasóit, s hódít meg új és új olvasógenerációkat, újból és újból megajándékozva őket a nosztalgikus álomvilágon is átsütő, elpusztíthatatlan életörömével életszeretetével. Kötetünk első ízben gyűjti össze valamennyi Szindbán-novellát, tartalmazza továbbá Szindbád álomképeit, a Francia kastély és a Purgatórium című Szindbád-regényeket, valamint Kozocsa Sándor adatokban és elemzésekben imponálóan gazdag és pontos utószavát.
Mai angol elbeszélők
Szépirodalmi, Budapest, 1981.
272 oldal.
Fordítók:
Dobrás Zsófia, Göncz Árpád, Hernádi Miklós, Justus Pál, Kéry László, Kincses Edit, Medgyes Péter, Örkény István, Réz Ádám, Szőllősy Klára.
Alkotók:
GRAHAM GREENE • JEAN RHYS • MALCOLM LOWRY • DORIS LESSING • KINGSLEY AMIS • MURIEL SPARK • ALAN SILLITOE • MARGARET DRABBLE • IAN MCEWAN
.:ANTIKVÁRIUM:.
JOHN AJVIDE LINDQVIST: HÍVJ BE!
Könyvmolyképző, Szeged, 2009.
590 oldal, fordította Miszoglád Gábor.
Fülszöveg:
Senki sem sejti, mi történik valójában. A tizenkét éves Oskar képzeletét megragadja a gyilkosság, de még jobban foglalkoztatja az új lakó. A szomszédba egy lány költözött. Összebarátkoznak. Egyre szorosabbá válik a kapcsolatuk. De a lányban van valami furcsa. Valami nagyon szokatlan. És csak éjszaka lehet találkozni vele.
A Hívj be! egyedülálló mű: nyomorúságos svéd külvárosban játszódó rémregény. Gyerekek számára szigorúan tiltott olvasmány szerelemről, kitaszítottságról, bosszúról és vámpírokról.
John Ajvide Lindqvist maga is Blackebergben nőtt fel, később bűvészként, színpadi humoristaként és forgatókönyvíróként tevékenykedett. A Hívj be! az első könyve.
AUDREY NIFFENEGGER: A HIGHGATE TEMETŐ IKREI
Athenaeum, Budapest, 2010.
426 oldal, fordította Gálvölgyi Judit.
Fülszöveg:
Az ikrek kapcsolatára azonban rányomja bélyegét Valentina rossz egészségi állapota, a folyamatos egymásra utaltságuk, és egy szörnyű titok, amely miatt anyjuk és Elspeth valamikor régen örökre eltávolodtak egymástól.
Amikor Valentina és Robert kapcsolata elmélyül, kiderül, Elspeth kísértetként még mindig a lakásban él, és egyáltalán nem nézi jó szemmel a bimbózó viszonyt…
Az időutazó felesége szerzőjének legújabb regénye igazi megható mese a halálon túl is tartó szerelemről, a gyász feldolgozásáról, és az igazi testvéri összetartásról.
.:LIBRIS LEÁRAZÁSOK:.
ÁRNYAK ÉS RÉMEK
Ray Bradbury emlékére
Metropolis Media, 2012.
364 oldal.
Fordítók:Ajkay Örkény, Dési András György, Galambos Dalma, Horváth Norbert, Illés Róbert, J. Magyar Nelly, Juhász Viktor, Németh Attila, Pápai Dávid, Pék Zoltán, Radnóti Alice, Sohár Anikó és Varga Csaba Béla.
Fülszöveg:
Antológiánk lapjain korunk angolszász spekulatív irodalmának legnagyobb alakjai tisztelegnek a közelmúltban elhunyt Mester előtt történeteikkel, melyek hol felemelőek, hol borongósak, hol szentimentálisak, hol hátborzongatóak, de valamennyi új és új kaland a képzelet határtalan birodalmában.
Alkotók:
NEIL GAIMAN • MARGARET ATWOOD • JAY BONANSINGA • SAM WELLER • DAVID MORRELL • THOMAS F. MONTELEONE • LEE MARTIN • JOE HILL • DAN CHAON • JOHN MCNALLY • JOE MENO • ROBERT MCCAMMON • RAMSEY CAMPBELL • MORT CASTLE • ALICE HOFFMAN • JOHN MACLAY • JACQUELYN MITCHARD • GARY BRAUNBECK • BONNIE JO CAMPBELL • AUDREY NIFFENEGGER • CHARLES YU • JULIA KELLER • DAVE EGGERS • BAYO OJIKUTU • KELLY LINK • HARLAN ELLISON
YIYUN LI: GILGAMES
(Meséld újra! 9.)
100 oldal, fordította Bíró Júlia.
„Ha összekötözünk két csónakot, nehezebb elsüllyeszteni őket; ha összefonunk két kötelet, nehezebb elszakítani, mint egyet. Bátorság, testvérem, bátorság!”
MELANIA G. MAZZUCCO: LEAR KIRÁLY
(Meséld újra! 10.)
Kolibri, Budapest, 2017.
104 oldal, fordította Bíró Júlia.
„Lear király elvörösödött, aztán elsápadt, majd ismét pipacsvörös lett. Túl hosszú ideje volt már király. A sok hízelgés és hazugság elhomályosították az éleslátását. Soha senki nem mert neki igazat mondani.”
MARIA TURTSCHANINOFF: MARESI
(Bíborklastrom 1.)
Scolar, Budapest, 2017.222 oldal, fordította Annus Ildikó.
Fülszöveg:
Menos szigete nők és lányok menedéke, ahová férfiak be sem tehetik a lábukat. Nem csoda hát, hogy sokan idemenekülnek a kinti világban rájuk leselkedő elnyomás és zaklatás elől. Így került ide Maresi is, az egyik tizenhárom éves kislány, aki most boldogan éli a Bíborklastrom novíciáinak mindennapjait, szabadidejében pedig, ha csak teheti, elvonul olvasni a Tudás Házának hatalmas könyvtárába. Egy hányatott sorsú kislány, Jai felbukkanása töri meg a hétköznapok derűs nyugalmát. Jai otthonról menekült el, miután végig kellett néznie, ahogyan apja brutálisan meggyilkolja szeretett nővérét. A borzalmak hamarosan követik Jait a szigetre is, így hát Maresi nem maradhat tovább a könyvei közé bújva, meg kell tanulnia dönteni, cselekedni.
A regény – a Bíborklastrom trilógia első kötete – 2014-ben megnyerte a Finlandia Junior Díjat, és tizenöt nyelvre fordították le.
MARIA TURTSCHANINOFF: NAONDEL
(Bíborklastrom 2.)
472 oldal, fordította Annus Ildikó.
Fülszöveg:
Kabira kislány korában azt a feladatot kapta, hogy gondozzon egy mágikus erejű forrást. Mikor fülig beleszeret Iskanba, a vizír fiába, felfedi előtte a forrás titkos erőit – ám e lépésének szörnyű következményei lesznek. Iskan háremének rabjaként hamarosan más nők kerülnek társaságába: a nomád Garai, a harcos Sulani, az álomszövő Orseola és még sokan mások.
A Naondel azokról a nőkről szól, akik elmenekültek mindentől, amit szerettek, hogy megalapíthassák a Bíborklastromot. Az Ősnővérek saját szavaikkal mesélik el élettörténetüket. Hogyan találják meg az erőt, hogy képesek legyenek elhagyni az ismerős világot? És milyen árat kell fizetniük ezért azoknak, akik maradnak, és azoknak, akik elmenekülnek? A Naondel egy rémisztően intenzív, erőszakkal, halállal és szabadsággal teli világba hívja el az olvasót.
.:TELJES ÁRÚ / ELŐRENDELT PÉLDÁNYOK:.
FRANZ KAFKA: A PER
Helikon, Budapest, 2015.298 oldal, fordította Györffy Miklós.
Fülszöveg:
Nagy íróknak elsősorban fő műveit tartja számon az irodalmi köztudat. Kafka fő művei közül elsősorban A per-t. „Valaki megrágalmazhatta” – így kezdődik a regény, s Josef K., a vádlott, ártatlansága tudatában büszke vádbeszédet mond a vizsgálóbíró előtt. A per azonban – melynek során soha senki ki nem mondja, hogy mi Josef K., bűne, hogy miért kell végül meghalnia – kizökkenti polgári hétköznapjainak megszokott kerékvágásából, segítségért kapkod, védelmet keres. Segítségre azonban sehol sem lel, sőt helyét is hasztalan keresi már a világban: a magány senkiföldjén él. A kapcsaiból kibomlott világrend, amelyben Kafka élt, bontakozik ki, akárcsak többi művében, szorongató erővel, lidérces látomásokban A per lapjain.
A szinte klasszikusan tiszta stílus, a részletek ábrázolásának higgadt realista módszere megkapó kontraszthatásban fejezi ki a magányos, a magára hagyatott, kiszolgáltatott ember életérzését, amely századunkban egy haldokló társadalom tagjait gyötörte.
JACK LONDON: A VADON SZAVA ÉS MÁS ELBESZÉLÉSEK
Kossuth, Budapest, 2015.302 oldal, fordította Határ Győző.
Fülszöveg:
Jack London első nagy sikere és mindmáig legolvasottabb regénye A vadon szava (1903), amely egy fagyvilágba hurcolt, majd farkassá kényszerülő kutya kalandjaiban a teremtés leginkább csalódást keltő lényének, az embernek állít tükröt. Buck története mellett az író más „északi” elbeszélései is a természettel és önnön vágyaikkal magukra maradt hősök mitológiáját alkotják, egyfajta „északi Odüsszeiát”, ahogy az író egyik címében is jelzi szándékát. A ciklus központi figurája a beszélő nevű Malemute Kid, akinek folyamatosan tanúskodnia és döntenie kell élet-halál kérdéseiben.
A Kossuth Kiadó 15 kötetben jelenteti meg az életmű legjavát, megtoldva a sorozatot Irving Stone káprázatos Jack London-életrajzával.
JUN MI-KJONG: A VÍZISTEN MENYASSZONYA 1-10.
Vad Virágok Könyvműhely, Újhartyán, 2008-2012.
Kötetenként 180-200 oldal, fordította Kálovics Dalma.
Fülszöveg:
Az elszegényedett, kétségbeesett falu, ahol Szoa eddigi életét élte, úgy hiszi, ha feláldoznak egy szép lányt Habeknek, a víz istenének, a kis közösség megmenekül, és végre eljön a rég áhított eső. Ennek érdekében vízbe veszejtik Szoát. A fiatal lány nagy meglepetésére azonban ahelyett, hogy megölné, Habek megmenti, ráadásul varázslatos királyságába invitálja, ahol egy izgalmas, új élet vár rá. A legmeglepőbb azonban maga a víz istene, és hogy mennyire különbözik attól a szörnyetegtől, akinek Szoa képzelte.
A vízisten menyasszonya varázslatos és romantikus történetével, lenyűgöző rajzstílusával 2006-ban Korea legnépszerűbb szundzsong, lányoknak szóló manhwája volt.
EDITH PATTOU: ÉSZAKFI
Ciceró, Budapest, 2016.
430 oldal, fordította Uzsoki Eszter, illusztrálta Barcza Dániel.
Fülszöveg:
A medve egy rejtélyes kastélyba viszi Rose-t, ahol a lány szobájában éjszakáról éjszakára egy néma idegen bukkan fel. Ahogy a kíváncsisága úrrá lesz rajta, Rose szörnyű bajt okoz, így hosszú útra kell indulnia, hogy megmenthesse a szerelmét és betölthesse valódi sorsát.
Az Északfi ismerős és megindító, mint a Szépség és a Szörnyeteg meséje, mégis frissen eredeti. Egyszerre érzelmes, izgalmas és emlékezetes, magával ragadó, nagy ívű történet.
Köszönöm, hogy ismét meglátogattál, szeretettel várlak IDE meg ODA is.
Bye!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése