Szervusz, kedves Blog-Vándor!
Ha nincs ötleted, milyen könyveket végy elő az egyre szaporodó olvasós maratonokra, hoztam egy kis ösztönzést 3 laza, nyári moly.hu-s kihívás formájában. Saját magam is szeretnék ezek mentén választani olvasmányokat a hátralévő szabad heteimre, ezért mindhárom kihívás mellé odabiggyesztettem egy röpke várólistát az adott művek fülszövegével.
---
GIRLPOWER - TAVASZI LENDÜLET
Első kihívásunkat még áprilisban találtam, és az akkor még csak küszöbön álló vizsgalavina miatt szépen el is felejtettem, hogy létezik. Pedig nagyon vonz az alapötlet: a kihívásgazda a magyarul "Közös Polcunk" (@Our Shared Shelf) nevű goodreads csoport olvasmányai alapján válogatott ki egy 27 olvasmányból álló listát, melyből 5-öt kell elolvasni a kihívás ideje alatt. Ahogy a kihívás címe is sejteti, olyan regényekről, önéletrajzokról stb. van szó, amik a nőiséget, különböző korból és kultúrából származó nők sorsát járja körül. A listán szereplő könyvek közt lapulnak olyanok is, melyeket eddig nem fordítottak le magyarra, de többségükhöz nagyon könnyen hozzá tudunk jutni kis hazánkban is.
Jelentkezni ITT tudsz.
Saját kiszemeltjeim:
#1 MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS 1-2.
(kivégezve)
352 oldal, fordította Rády Krisztina.
Fülszöveg:
Az utóbbi évtizedek legnagyobb hatású és legsikeresebb felnőtt képregénye egyszerű, mégis szívhez szóló képi és nyelvi világgal mutatja be az iszlám forradalom sújtotta Iránt egy kislány szemszögéből. Azt a kort, amikor a fejkendőt kötelezővé tették az országban, és a diktatúra átvette a hatalmat. Satrapi a legtermészetesebb módon ábrázolja az iráni mindennapokat, saját családját és gyermekkori önmagát.
Marjane Satrapi 1969-ben született Teheránban. Jelenleg Párizsban él, és újabb képregényeket alkot. A világsikerű Persepolisból saját rendezésében animációs film is készült, amely a könyv sikerét követve a 60. Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját, majd Oscar-díjra jelölték.
#2 MARGARET ATWOOD: ALIAS GRACE
(folyamatban)
Jelenkor, Budapest, 2017.768 oldal, fordította Csonka Ágnes.
Fülszöveg:
A Kanadába emigrált Grace Markot gyilkosságért ítélték el 1840-ben. Állítólagos szeretőjével együtt kegyetlenül végeztek Grace munkaadójával és annak házvezetőnőjével. Védője Grace elmeállapotára hivatkozva eléri, hogy ne kötél általi halálra, csupán életfogytiglanra ítéljék. Sokan vannak meggyőződve arról, hogy gonosz és őrült teremtés, de ugyanennyien az ellenkezőjéről is: ártatlan teremtés, aki a körülmények áldozata lett. Egy fiatal és feltörekvő orvos elhatározza, hogy kideríti az igazságot, ezért hetente leül beszélgetni a lánnyal, aki egyre inkább megnyílik neki, ám azt állítja, a gyilkosságból semmire sem emlékszik…
Margaret Atwood valós történelmi eseményen alapuló regénye felkerült a Man Booker-díj shortlistjére, és 2017-ben tévésorozat készült belőle.
#3 EMMA CLINE: A LÁNYOK
(várólista)
346 oldal, fordította Tóth Attila.
Fülszöveg:
Észak-Kalifornia, a hatvanas évek vége. A tizennégy éves, kallódó tinédzser, Evie Boyd nyáron megpillant egy csapat lányt a parkban. Mágnesként vonzza veszedelmes szabadságuk, féktelenségük, és legfőképp Suzanne, az egyik idősebb lány. Evie hamarosan útnak is indul vele arra a farmra, amely egy szekta karizmatikus vezetőjének bázisa.
Evie varázslatosnak tartja a hegyek rejtette, hátborzongató ranchet, pedig a házban és környékén minden rohad. A magányos kamasz kétségbeesetten vágyik rá, hogy befogadják. Miközben egyre több időt tölt távol otthonától, és rajongása Suzanne iránt egyre nő, szinte észrevétlenül sodródik a szekta által elkövetett véres eseményekbe.
Emma Cline első regényében lebilincselő és emberközeli emléket állít a Manson-gyilkosságoknak. Ez a könyv az ártatlanság, a vakhit és a kiábrándulás sokkoló története.
#4 MALALA JUSZUFZAI - CHRISTINA LAMB: ÉN VAGYOK MALALA
(várólista)
386 oldal, fordította Sziklai István.
Fülszöveg:
A lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona.
Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek.
Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot.
Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak.
#5 VIRGINIA WOOLF: ORLANDO
(várólista)
222 oldal, fordította Szávai Nándor.
Fülszöveg:
Orlando, a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban.
Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették.
---
HA TE IS IMÁDOD A RÓKÁKAT
A legjobb feladat valaha: keresni 5 rókát 5 különböző könyvből. Mit mondhatnék erre? Azóta imádom a rókákat, mióta először láttam a Vuk rajzfilm változatát -- vagyis körülbelül azóta, amióta az eszemet tudom. Viszont szégyen-szemre még egyszer sem olvastam az eredeti művet... ami sajnos nem erre a kihívásra fog megtörténni, tudniillik most kizárólag 150+ oldalas könyvek érnek. Igyekeztem róka címkével ellátott regényeket keresni, de könnyen meglehet, hogy nem mind segít hozzá a plecsni megszerzéséhez. Mindenesetre ezek tűntek a leginkább hozzám valónak.
Jelentkezni ITT tudsz.
Saját kiszemeltjeim:
#1 JURIJ KOVAL: APRÓKA
(várólista)
194 oldal, fordította Makai Imre.
Fülszöveg:
A Msaga prémállattenyésztő telepen szigorúan vigyáznak a sarki rókákra. Egy kölyök közülük, a Harmadik Napóleon mégis megszökik. A fiatal állatka hallatlanul fontos a telep hírneve szempontjából: prémjének különleges színe, dús, platinaszürke farka, világos sávval kettészelt pofácskája különleges fajtára utal.
Ezt a csodálatos rókakölyköt kísérjük bolyongásának izgalommal teli útjain, miközben megismerkedünk a kovilkinói iskolásokkal s egy karakán kislegénnyel, az iskolapad várományosával, meg egy lánnyal, aki szívből megérti minden szökött róka bánatát.
#2 KAREL NOVÝ: A KÓBOR VADÁSZ
(várólista)
Madách, Bratislava, 1969.
176 oldal, fordította Hideghéty Erzsébet.
Fülszöveget nem találtam, viszont egyik kedvenc művészem, Mirko Hanák készítette a könyv illusztrációit, tehát már csak ezért is megéri kézbe venni!
#3 ARTO PAASILINNA: AZ AKASZTOTT RÓKÁK ERDEJE
(várólista)
190 oldal, fordította Jávorszky Béla.
Fülszöveg:
A könyv Paasilinna életművének egyik legtöbb figyelmet kapott darabja. Mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, olyan szenvtelen hangon beszéli el a szerző az abszurd történetet: a főszereplő, akinek a lelkén számos, súlyos bűncselekmény szárad, menekülés közben a hóba, sötétségbe burkolt Lappföldön találkozik egy öreg parasztasszonnyal. Ő is bujdosik, mert nem akar egy szeretetotthon ápoltja lenni. A két regényhős az erkölcsi skála két végletét képviseli, mégis -legalább egy időre- sikerül otthont teremteniük maguknak ezen az északi világvégén…
A népszerű finn író sok humorral-iróniával ábrázolja szereplőit és a vad kalandokat, amelyek izgalmas, szórakoztató olvasmánnyá teszik regényét.
#4 SARA PENNYPACKER: PAX
(várólista)
248 oldal, fordította Somogyi Eszter.
Fülszöveg:
Pax és Peter azóta elválaszthatatlanok, hogy a fiú magához vette az elárvult kisrókát. Ám egy nap megtörténik az elképzelhetetlen: Peter apja bevonul a hadseregbe, és rákényszeríti a fiát, hogy szabadon eressze Paxot. Nagyapjánál, otthonától háromszáz mérföldnyire Peter rádöbben, hogy az ő helye nem ott van – hanem Pax mellett. Az egyre közeledő frontra fittyet hányva felkerekedik, hogy újra együtt lehessen barátjával. Hajtja a szeretet, a ragaszkodás és a keserűség. Eközben Pax, míg kitartóan várja, hogy kis gazdája visszatérjen, maga is kalandokba keveredik, és felfedezi a világot.
Szívbe markoló története barátságról, hűségről és arról, hogyan találjuk meg helyünket a világban.
#5 VERCORS: A RÓKALÁNY
(várólista)
408 oldal, fordította Szávai Nándor, Rubin Péter és Kárpáty Csilla.
Fülszöveg:
Vercors különös szerelmek történetét írja meg a három kisregényben. Olyan szerelmekét, amelyeknek már a létrejötte is esztelenségnek tűnik, amelyeknek boldog befejezése soha nem jöhet el, de amelyek mélyén mégis ott csillog emberi létünk győzelme. Ezek a szerelmek legyőzik a gyanakvó észt, az ugrásra kész félelmeket, az én önzését.
Azt a bonyolult lelki folyamatot tárják fel ezek az írások, amely az észrevenni – rácsodálkozni, megérteni – megszelídíteni stádiumokat átélve juttatják el az embert a vonzódástól az önfeladás vállalásáig, az önző magány helyett a páros lét kívánságáig.
---
ÉVSZAKOS JAPÁN - NYÁR
Japán írókkal foglalkozó kihívásokból sosem elég! Ebben az esetben az egyetlen kritérium, hogy nyári hónapban született szerzőktől olvassunk valamit, szám szerint kettőt.
Jelentkezni ITT tudsz.
Saját kiszemeltjeim:
#1 BANANA YOSHIMOTO: VISZLÁT COGUMI
(várólista)
174 oldal, fordította Frigyik László.
Fülszöveg:
A fiatal japán írónő, – a nagy visszhangot keltett, a világon több millió példányban elkelt Kitchen c.könyve után – ismét elbűvöl bennünket a különféle emberi kapcsolatok kialakulásának, megváltozásának leírásával.
"Josimoto Banana japán írónő. Eredeti neve Joshimoto Mahoko, a Bananát a banánvirág után vette fel (és a teljes nevét csak hiraganával hajlandó írni), „jópofa” és „androgün” névnek tartja. A Nihon Egyetemen végzett irodalom szakot, majd egy golfklub éttermének pincérnőjeként dolgozott. Népszerűsége ellenére kerüli a nyilvánosságot.
Saját bevallása szerint nagy hatással volt rá Stephen King, később pedig Truman Capote és Isaac Bashevis Singer. Első regénye, a Konyha (Kiccsin, 1988) óriási siker volt, máig 60 utánnyomást ért meg Japánban, tévé- és mozifilm is készült belőle, és elnyerte az Izumi Kjóka-díjat. Másik sikerkönyvéből, a Viszlát, Cugumi!-ból (TSUGUMI, 1989) Icsikava Dzsun forgatott filmet.
Noha a kritika többnyire felszínesnek, kommersznek tartja (nem is kapta meg a nagy presztízsű Akutagava-díjat, akárcsak Jamada Eimi és Murakami Haruki), Josimoto többször kijelentette, hogy a Nobel-díj a célja." -- forrás: wikipédia (amit most kivételesen nem szégyellek).
#2 KAWABATA YASUNARI: SZÉPSÉG ÉS SZOMORÚSÁG
(várólista; németül)
253 oldal, fordította Heinz Haase.
Fülszöveg:
Kawabata Yasunari regényének hőse, Oki Toshou, az öregedő regényíró Kyoto-ba utazik, hogy találkozzék ifjúkori szerelmével, a világtól elvonult festőművésznővel, Otokou-val. A szentimentális találkozó azonban vészjósló vendettát indít el. Keiko, a festőnő tanítványa és szerelme, ez a különös és féktelen fiatal lány ugyanis elhatározza, hogy bosszút áll mestere múltbéli megaláztatásáért – még úgy is, ha tulajdon szépségét kell fegyverként használnia. Kegyetlen bosszú kegyetlen következményekkel…
A Nobel-díjas Kawabata e könyvében ismét bizonyságot tesz arról, hogy a regényirodalom kimagasló mestere. Erotikától fűtött alakjaiban – kiváltképp Keiko-ban – a bosszú önjelölt istennőjében – nem csupán a japán ember rögeszmés szépségkeresése és a természettel való azonosulásigénye jelenik meg, hanem a modern kor freudi szorongásai, rémálmai is. És Kawabata ezt megannyi apró részletben, akár egy kimonó övének megkötésében is képes érzékeltetni.
Köszönöm a látogatást, csodás nyári lazulást kívánok Neked!
Bye.
... és ha épp nincs mit tenned a legutóbbi A szolgálólány meséje évad után,
akár ebbe is belekukkanthatsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése