Szervusz, kedves Blog-Vándor!
Két dolog tette igazán élvezetessé a múlt hónapot: 1) hála Fortunának életem legszerencsésebb tételeit húztam ki a vizsgaidőszak alatt, és 2) Virág (@A penchant for fantasy) megosztotta idei MID YEAR BOOK FREAKOUT tag bejegyzését, melyben kihívott, hogy magam is tekintsek végig az idei olvasmányaimon.
A mai napig körülbelül 90 könyvet olvastam el 2019-ben, ebbe beletartozik az összes befejezett újraolvasás, tankönyv, képregény, verses kötet és mesekönyv is. Zsáner szempontjából a fantasy, célközönség szempontjából pedig az ifjúsági könyvek dominálnak, amitől már-már "basic bitch"-nek érzem magam, de legalább jól szórakozom. Mivel most ultra-komolyan veszem az egyetemi tanulmányaimat, egyelőre nem is volt kedvem belevetni magam a magas szépirodalmi várólistámba. Na, majd talán nyáron.
Statisztikát félretéve, íme a könyves kérdőív:
#1 Az idei év eddigi legjobb könyve
MURAKAMI RJÚ: PIERCING
Libri, Budapest, 2014.
194 oldal, fordította Nagy Gergely.
Naná, hogy a 2019-es olvasmányaim legmegosztóbb könyve vált személyes kedvencemmé! Murakami Rjú Casting c. regényét is sokkal jobban élveztem az átlag olvasónál, de annál legalább értettem, miért fújnak rá olyan sokan. A Piercing viszont az első oldalától kezdve remekmű a thriller zsánerben. Amit mások kesze-kusza történetvezetésnek éreztek, én zseniális feszültségkeltésnek nevezem, a szerethetetlen karakterek egytől-egyig tele vannak különleges pszichés árnyalatokkal, a befejezés pedig leginkább a híres-hírhedt szex utáni cigarettára hasonlít. Szerintem sokáig izgatni fogja még a fantáziámat ez az egész, és mindenképp el akarom olvasni Murakami Rjú többi művét is, akár magyarul, akár más nyelven.
---
#2 A legjobb folytatás, amit idén eddig olvastam
KATIE MCGARRY: AKI MER, AZ NYER
Könyvmolyképző, Szeged, 2014.
492 oldal, fordította Komáromy Rudolf.
Soha a büdös életben nem hittem volna, hogy egyszer úgy rajongok majd egy Könyvmolyképzős, szerelmes-tinis regényért, mint ezért itt. Egy molyos ajánlás vett rá az első kötet elolvasására, de sosem akartam folytatni, ám jött egy kihívás, mellyel kapcsolatban pont ezt választotta nekem a kihívásgazda (a kihívásról bővebben ITT olvashatsz), s lám! Katie McGarry ezúttal az egyik legizgalmasabb és legérettebb ifjúsági regénnyel ajándékozott meg, amit valaha olvastam vagy olvasni fogok. Hamarosan érkező Series Crackdown maraton összegzőmben bővebben is ki fogom fejteni, miért ragadott ennyire magával a sztori... addig bőven van időd elolvasni, ha kedved lenne közösen rajongani velem.
---
#3 Egy új megjelenés, amit még nem olvastam, de szeretném
MOSKÁT ANITA: IRHA ÉS BŐR
Gabo kiadó, Budapest, 2019.
608 oldal.
Erre a regényre Niki (@Nem félünk a könyvektől) hívta fel a figyelmemet. Mivel imádom a társadalomkritikus elbeszéléseket, a fantasy és sci-fi műfajok pedig végtelen lehetőséget nyújtanak az aktuális témák, problémák minél furfangosabb és elgondolkodtatóbb körbejárásának, hát ez sem maradhat ki az életemből. Moskát Anita félig ember-félig állat lényei pedig durva Fullmetal Alchemist visszaemlékezést idéznek elő bennem. Akik látták a sorozatot, értik, miért nő ilyenkor hatalmas gombóc a torkomba... remélem, hasonlóan maradandó élménnyel gazdagodhatok majd ennek a műnek a bekebelezése után is.
---
#4 Az év második felének legjobban várt kiadása
AVATAR - AZ UTOLSÓ LÉGHAJLÍTÓ: AZ ÍGÉRET I.
Szukits kiadó, Budapest, 2019.
80 oldal.
Nagyon nagy örömmel támogatom anyagilag Az utolsó léghajlító képregények magyar kiadását! Igaz, a legtöbbet olvastam már angolul, de szerencsére eddig egyiket sem rendeltem meg. Nem is terveztem, amíg tudomásomra nem jutott, hogy jönnek a magyar fordítások. Az van, hogy Aang legendája az évszázadunk egyik legvagányabb sorozata. Nincs még egy ilyen korhatárokat átívelő és igényesen megmunkált történet az amerikai piacon, messze felülmúlja az összes Trónok harcát és The Walking Deadet. Vagy túl fanatikus lennék...? Áh, dehogy!
---
#5 A legnagyobb csalódás
JEFF VANDERMEER: EXPEDÍCIÓ
Agave Könyvek, Budapest, 2018.
176 oldal, fordította Török Krisztina.
Olvastam idén pocsékabb könyvet ennél, de azokról eleve sejtettem, hogy nem lesznek kedvenceim. Igazi csalódást eddig csak ez a "sejtelmes" kis baromság okozott. Azért bíztam ebben annyira, mert Sophie Carlon (@Sophie Carlon) lelkes dicshimnuszokat zengett róla, és általában egyezik az ízlésünk. Szerencsére rövid volt, különben biztosan félbehagytam volna. Egész a végéig vártam valami csattanót, valamit, ami felé hömpölyög a cselekmény, és mit kaptam? Egy jó büdi légyfingot, azt. Sosem szokott zavarni, ha egy sztori nyitott véget kap, pláne misztikus horrornál, amilyennek ezt reklámozták, de itt még sztori sem volt, nemhogy befejezés! Semminek sincs sem következménye, sem érzelmi lefutása. Talán pont ez volt a tényleges mondanivalója a regénynek, de egy ilyen üzenethez is kell valami, amivel szemben jön a megvilágosodás. Ez a valami pedig javarészt a narrátor / főszereplő meggyőződései szoktak lenni, de ez a csaj az első oldaltól kezdve megzavarodott állapotban tengődik. Én személy szerint jobb szeretem azokat a történeteket, amikben a megzavarodottság kialakul -- tudod, amiknek cselekménye van.
---
#6 A legnagyobb meglepetés
KALAPOS ÉVA: MUSZÁJ?!
Menő Könyvek, Budapest, 2017.
284 oldal.
Az Ellenpontok kiadói sorozat első két kötete pocsék volt. Gyalázatosan pocsék. Annál jobban esett ez az egyszerű, mégis csupa-szív sztori két abszolút ellentétes jellemű fiúról, akik szülei egymásra-találása után kénytelenek együtt élni. Kalapos Éva írói stílusa eleve messze meghaladja az előző két kötet szerzőjéét, de már a témaválasztása is merészebb. Nem is beszélve arról, mennyire érzi az olvasó, hogy tényleg lelkesedés vezérelte az írónő tollát, komolyan vette a gyerekek és a szülők gondjait is. Ez a kötet sincs híján kiszámíthatóságnak, de az odavezető út sokkal élvezetesebb, mint az előzőekben.
---
#7 A legújabb kedvenc íróm
MÁTÉ ANGI
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Gyermekirodalom és módszertan nevű kurzus, amely során az oktatónő három feladat alapján értékelte a hallgatókat: Az első részjegy egy sor memoriter érzékletes felmondásáért járt, a második egy mesetervezet megírásáért, a harmadik pedig egy kortárs gyermekirodalmi alkotóról készített, 20 perces előadásért. A szemeszter első heteiben kiválasztottuk, kiről szeretnénk előadást tartani, és az én választásom Máté Angira esett. Ha érdekel, miért szerettem bele a stílusába, valamikor feltöltöm a blogra a teljes előadásom anyagát. Egyelőre annyit mondanék róla, hogy ha szereted a mélyebb mondanivalóval fűszerezett meséket, egy délután alatt ki tudod olvasni az életművét. Tényleg megéri.
---
#8 A legújabb fiktív álompasim
MONKEY D. LUFFY
Oda Eiichiro: One Piece
Tudod, van az a pillanat, amikor a Facebook találomra feldob egy ismerős ajánlást. Néha ez az ajánlás tényleg egy ismerősöd, mondjuk nagyon régről, amikor még teljesen más ember voltál, például egy srác az általános iskolából -- és ahogy vetsz egy pillantást a profiljára, felmerül benned a gondolat, hogy "Hoppácska! Ebből egész helyes srác lett..." Na, valahogy így éreztem magam, amikor pár hónappal ezelőtt visszatértem a Straw Hat banda kalandjaihoz.
Nehéz volna egy szuszra megfogalmazni, mit jelent számomra a One Piece c. sorozat. Azt már kicsit könnyebb összeszednem, miért tartom jó pasinak Luffyt:
- Igaz, hogy gyakran nagyon meggondolatlanul cselekszik, de mindig tanul a hibáiból.
- Nagyon szélsőségesen mutatja ki az érzelmeit, ami az első ponthoz hasonlóan szintén az önkontroll hiányát bizonyítja, de az őszinte önkifejezéssel másokat is őszinteségre ösztönöz.
- Remek emberismerő, kifinomult igazságérzettel, ezért képes megbocsátani a néhai ellenségeinek is.
- Pasi létére nem fél segítséget kérni másoktól (!!!).
- Lényegében mindig azért teszi, amit tesz, hogy régi és új barátai jól érezzék magukat, sokat nevessenek és boldog emlékeket szerezzenek -- és ebben a hülye világban igazán nincs is másra szüksége az ember lányának, mint egy olyan társra, aki képes megnevettetni.
---
#9 A legújabb kedvenc szereplőm
YELENA
Maria V. Snyder: Méregtan
Könyvmolyképző, Szeged, 2014.
446 oldal, fordította Robin Edina.
Pont Virág ajánlása vett rá, hogy a sorozat folytatásainak hiányában (illetve a fantáziátlan borító ellenére) is kézbe vegyem ezt a regényt. A piros pöttyös kiadások java abszolút kiesik a komfort zónámból, ez alól a Méregtan sem kivétel, de ez esetben nagyon is megérte, hogy nem hallgattam az előítéleteimre. Rajongok a szép ívű fejlődésregényekért, és ez a könyv minden igényemet kielégítette. Főszereplőnket, Yelenát élete legmélyebb pontján ismerjük meg, de már az első oldalaktól folyamatosan küzd -- előbb a puszta túlélésért, majd minden apró siker után nagyobb célokat tűz ki maga elé, míg el nem éri a Maslow piramis csúcsát... imádom!
---
#10 Egy könyv, ami megríkatott
ODA EIICHIRO: ONE PIECE 9.
"Tears"
"Tears"
VIZ Media, San Francisco, 2007.
192 oldal.
Kizárt, hogy más jöjjön ide, mint a One Piece "Könnyek" című kötete! Ebben a részben nyerünk betekintést kedvenc navigátorunk, Nami gyermekkorába, ellátogatunk otthonába és megismerjük a lány valódi erejét. Kis kamaszként egyszerre irigyeltem és istenítettem ezt a vagány csajt, és még mindig szívesen összehaverkodnék vele. Eszes, kitartó és gyönyörű -- bár én is ilyen lehetnék, ha nagy leszek!
---
#11 Egy könyv, ami boldoggá tett
CHICA UMINO: HONEY AND CLOVER 1.
VIZ Media, San Francisco, 20008.
200 oldal, fordította Akemi Wegmuller.
A Méz és lóhere c. anime egyetemista korom nagy felfedezése. Számtalanszor néztem végig mindkét évadot,és még mindig nem múlik a szívszorító melankóliával átszőtt, boldogító hatása. Most elhatároztam, hogy el is olvasom a művészeti egyetemet végző fiatalok viszontagságait eredeti formájukban. Nem mondom, hogy Chica Umino rajzstílusa különösebben szép vagy kellemes lenne, de a tündérin idióta karakterek ezért is kárpótolnak.
---
#12 Kedvenc könyvadaptáció, amit idén láttam
CHERNOBYL (2019)
Apró csalást engedek most meg magamnak, hiszen a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics húszéves kutatómunkáját feldolgozó könyvnek még nagyon az elején tartok, ezért nem tudhatom, mennyire hitelesen dolgozza fel a Chernobyl című minisorozat a Csernobili imában leírt tragédia lefolyását. Azt viszont meg kell hagyni, hogy a cselekmény minden szempontból magával rántja az embert. Rémesen éreztem magam minden egyes percben, amíg elfogyasztottam ezt a röpke 5 részt -- és ebben az esetben ez a produkció kiválóságát bizonyítja. Amikor egy sorozat végeztével úgy döntesz, hogy a Black Mirrorral folytatod a napodat, hogy jobb kedvre derülj... akkor bizony maradandó élményben volt részed.
---
#13 A legszebb könyv, amit idén vettem
ANDRUS KIVIRÄHK:
AZ EMBER, AKI BESZÉLTE A KÍGYÓK NYELVÉT
Typotex, Budapest, 2015.
410 oldal, fordította Kőhalmy Nóra.
Kivirähk volt az első (s eddig egyetlen) észt szerző, akitől valaha olvastam valamit. Ördöngös idők c. műve fergeteges szatírának bizonyult, és szívesen újra is olvasnám, előbb azonban megpróbálkozom ezzel a szépséggel. A kék szín eleve a kedvencem, a fekete és fehér esztétikája pedig mindig nyerő, szóval már csak ezért is imádom ezt a borítót. A grafikus stílusa is tetszik, de bárhogy keresem, sehol sem találom a nevét... mindenesetre minden elismerésem az Övé. Gótikus és letisztult egyszerre -- ezt nem könnyű összehozni!
---
#14 Könyvek, amiket muszáj elolvasnom év végéig
MARGARET ATWOOD: ALIAS GRACE
Jelenkor, Budapest, 2017.
768 oldal, fordította Csonka Ágnes.
Egy megterhelő egyetemi napom után elnyúltam a kollégiumi ágyamon, és mivel nem tudtam mit kezdeni magammal, beizzítottam a laptopomat annak reményében, hogy találok egy gyorsan lezavarható sorozatot. Így jött szembe az Alias Grace 2017-es feldolgozása, ami elég meggyőző volt ahhoz, hogy kedvet kapjak a regényhez is. Bár élvezem Atwood hömpölygésre hajlamos stílusát, nagyon lassan haladtam a könyvvel, és közben kölcsönadtam a pécsi Nővérkémnek, aki szintén lassan andalog az oldalakon... mindegy, év végéig csak befejezzük!
---
GALLAY-NAGY KRISZTINA: POISON OF LOVE
Főnix Nova, Hajdúböszörmény, 2019.
360 oldal.
Krisza (@designfreakart @GallayNagyKrisztina) volt az egyik első moly.hu felhasználó, akivel a magam módján összehaverkodtam. Grafikusi munkáit ugyanúgy csodálom, amennyire az eddigi novelláit, illetve a wattpados történetét (@LianneHide). Bizony, Krisza rengeteg helyen elérhető a szociális média berkein belül, és idén végre kézbe vehettem első önálló könyvét is, aminek legalább annyira megörültem, mintha a való életben is haverok lennénk. Már csak azt kell kitalálnom, melyik eljövendő olvasós maratonba tudnám beszuszakolni ezt is...
Addig is köszönöm a látogatást, csodás napot kívánok Neked -- és külön köszönet Virágnak a kihívásért!
Bye.
Az elmúlt hónap kedvenc dala pedig ő lett:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése