2/40 | women's history month

Szervusz, kedves Blog-Vándor!

Lassan itt a március, és márciusban a női sorsok kerülnek a középpontba. A WOMEN'S HISTORY MONTH nevet viselő kezdeményezés arra buzdítja az olvasó közösséget, hogy alaposabban megismerje a nők különböző történelmi korokban és kultúrákban betöltött szerepeit. Ebből az alkalomból kiválasztottam négy olvasmányt négy teljesen különböző írónő tollából, amiket mindenképp el szeretnék olvasni márciusban - aztán meglátjuk, melyikükre jut tényleg időm.

ANNE BRONTË: AGNES GREY

Európa, Budapest, 1984.
204 oldal, fordította Gy. Horváth László.
Fülszöveg:

Agnes Grey egy észak-angliai lelkészcsaládban, egyszerű, de szerető környezetben nő fel, ahol a szellemi és lelki értékek mindig fontosabbak az anyagiaknál. A féltve dédelgetett legkisebb lány, hogy segítse a szüleit, nevelőnőnek szegődik gazdagabb családokhoz, hogy az otthon megtanult elvekre nevelje a rábízott gyerekeket. Miközben keserű leckéket kap „az oktatás művészetében”, érett, önálló személyiséggé csiszolódik, aki egyre inkább képessé válik arra, hogy a maga kezébe vegye sorsát…

Anne Brontë önéletrajzi ihletésű regényében feltárul a 19. század derekának Angliája, ahol a régi minták és korlátok még fennállnak ugyan, de az emberek már új eszmények felé fordulva siettetik a változás eljövetelét. A méltán híres mű szerzője erről a változó korról és egy bátor, hétköznapian küzdelmes sorsról mesél őszinte érzékenységgel.

Választásom oka:

A 2018-as "40 napos blogolás" projekt alatt írtam egy bejegyzést a Jane Eyre-ről (ITT), ezért most a kronológiailag következő Brontë regényt szeretném górcső alá venni. Az Agnes Grey szerencsére korántsem olyan hosszú, mint Charlotte könyve volt, szóval remélhetőleg hamar bekebelezem  majd.

KYUNG-SOOK SHIN: VIGYÁZZATOK ANYÁRA!

Könyvmolyképző, Szeged, 2012.
246 oldal, fordította Molnár Edit.
Fülszöveg:

Amikor a 69 éves Szonjo (So-nyo) elszakad férjétől a szöuli metróállomás forgatagában, családja kétségbeesetten indul a keresésére. Mégis, ahogy a régóta lappangó titkok és a személyes sérelmek szépen lassan napvilágra kerülnek, mindenkiben felmerül a kérdés: vajon mennyire ismerik az asszonyt, akit anyjuknak neveznek?

A szívhez szóló hangokon, a lány, a fiú, a férj és az anya szemszögéből elmesélt történet egyszerre nyújt hiteles képet a mai Koreáról és egyetemes betekintést a családi szeretet témájába.

Választásom oka:

Ez a könyv a "8 könyv 28 éves korom előtt" projekthez kapcsolódik, mert miért ne kapcsolódna valamilyen projekthez? Mindenképp szeretnék legalább egy történetet elolvasni, ami egy Európától távoli országban játszódik, és a koreai kultúra évről évre jobban vonz. Hihetetlenül hányattatott sorsú népről beszélünk, és minél többet tudok meg róla, annál izgalmasabb képet mutat.

VIRGINIA WOOLF: SAJÁT SZOBA

Európa, Budapest, 2017.
204 oldal, fordította Bécsy Ágnes és N. Kiss Zsuzsa.
Fülszöveg:

No ​de hát, szegezhetik nekem a kérdést, arra kértük, hogy a nőkről és regényekről beszéljen, mi köze ehhez egy saját szobának? Megmagyarázom. Miután felkértek, hogy beszélnék a nőkről és a regényről, leültem egy folyóparton, és eltűnődtem, mit is jelentenek ezek a szavak. Jelenthetnek néhány megjegyzést Fanny Burneyről; valamivel többet Jane Austenről; egy tisztelgést a Brontë nővérek előtt s hozzá a hólepte Haworth parókia rajzát; pár szellemességet, ha lehet, Miss Mitfordról; egy hódolatteljes utalást George Eliotra; egy hivatkozást Mrs. Gaskellre, és azzal meg is volnánk. Csakhogy másodszori ránézésre a szavak már nem látszottak ilyen egyszerűnek. A cím – a nők és a regény – jelentheti azt, s önök vehették is ilyen értelemben, hogy a nők és amilyennek látszanak, vagy jelentheti azt, hogy a nők és a regény, amit írnak; vagy jelentheti azt hogy nők és a regény, amit róluk írnak; vagy jelentheti azt, hogy e három kibogozhatatlanul összeszövődik, és önök azt várják, hogy ennek fényében tekintsem át őket.

Választásom oka:

Eddig egy Woolf regényt sem tudtam végigolvasni úgy, hogy ne untam volna halálra magam. De makacsul bízom benne, hogy egyszer eljön a nap, amikor engem is magával ragad a hölgy elméje. Lényegében arról van szó, hogy nem akarok kimaradni a buliból. Nagyon remélem, hogy ez a földhözragadtabb mű kissé közelebb hoz minket egymáshoz.

SZLUKOVÉNYI KATALIN (szerk.): MAGYAR MESÉK LÁZADÓ LÁNYOKNAK

Móra, Budapset, 2018.
118 oldal.
Fülszöveg:

Hősnőink némelyike Magyarországon született, más úgy költözött ide. Nagy részük magyar anyanyelvű volt, mások nem. Családi hátterük, hitük és mesterségük szerint is hatalmas változatosságot mutatnak. Éppolyan sokszínűek, mint mi, mai nők. Ami közös bennük, az az elszántság és a lelkiismeretes tettvágy, amely szeretettel és alkalmazkodással mindig eléri célját.

A művek szerzői: Kiss Judit Ágnes, Mesterházi Mónika, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina

Illusztrálta: Békés Rozi, Bódi Kati, Bölecz Lilla, Hitka Viktória, Kőszeghy Csilla, Makhult Gabriella, Molnár Jacqueline, Nagy Diána, Rofusz Kinga, Sásdi Laura, Schall Eszter, Szegedi Katalin

Választásom oka:

Ezt a kötetet pont erre az eseményre találták ki. Nem elég, hogy híres nőkről szól, ráadásul magyar írónők és illusztrátornők hada alkotta ezt a kis szépséget. Hát hogy a francba ne olvasnám el?

És ezzel ki is fogytam a mondanivalóból.

Köszönöm a látogatást, további csodás napot kívánok!

Bye.