Előzetesben hadd nyugtassalak meg: ez lesz az utolsó olyan vámpíros sztori, amit nem ajánlok, hanem inkább le... hurrogok, mert még egy hozzám hasonló mazochistának is vannak határai. De hát egy olyan kihívás, mint a vámpírmaraton, megéri, hogy vért izzadjanak érte.
A fenti könyvelőzetest nézve azt gondolná az olvasó, hogy A neveletlen hercegnő naplója c. sikersorozat írónője ezúttal is mélymerülést végzett az abszurd szituációk óceánjában, és ezúttal egy-két másik sikersorozatnak mutat fricskát, melyek fölösleges szerelmi háromszögekkel és kiállhatatlan főszereplőkkel fertőzték meg a misztikus ifjúsági irodalmat. Nekem sok kellemes pillanatot szereztek Meg Cabot hercegnős könyvei, de ha nem láttam volna a vicces kis videóját, én sem szívesen nyúltam volna a mai bejegyzésben bemutatott regényeihez. Így viszont úgy gondoltam, ha már jelentkeztem egy vámpíros kihívásra, miért ne kezdjem a teljesítést az Olthatatlan vágy duológiával? Végül is Cabot asszonyság csak nem ír olyan szenvelgős baromságot, amit a többi vámpíros regény teljesen komolyan vesz, ugye? Vagy ha mégis, akkor is csak paródiaként lehet tekinteni az egészre, ugye? Ugye?
