Szervusz, kedves Blog-Vándor!
Örömmel jelentem, hogy premiert ülünk a blogon, ugyanis még sosem született a maihoz hasonló bejegyzés. Alapvetően nem vagyok jóban a számokkal, de néha olyan rendszertelenül olvasok, hogy elbizonytalanodom, valóban ismerem-e a saját olvasói ízlésemet. A 2019/2020. téli statisztikákat is introspekciós célzattal szedtem össze, mert önismeretből sosem elég. Remélem, számodra is érdekes lesz ez a bejegyzés típus - ha másért nem, hát a csinos kördiagramok miatt, amiket a Word biztosít számunkra...
Néhány alap adat, amiket nem látsz a diagramokon: 2019. december 1. és 2020. február 29. között összesen 71 könyvet kezdtem el és fejeztem is be. Ez elég nagy számnak tűnhet, de csak azért sikerült ilyen sokat olvasnom, mert ebből 53 manga kötet volt, amiket elég gyorsan le szoktam darálni. Az 53 kötet 10 különböző sorozatba tartozik, plusz egy önálló kötet is volt köztük, tehát az egyszerűség kedvéért ezt az 53 elemet 11 elemként számítottam a diagramok elkészítésénél, különben a japán képregények dominálnának mindenhol... ami nem helytelen adat, de nem is egészen helyes. Hiszen egy sorozat kötetei mind ugyanahhoz az íróhoz és zsánerhez tartoznak, szóval miért ne egynek számítanának? Szerintem legalábbis így logikus. Mit gondolsz?
Ahogy látni fogod, még így is épp elég dominánsak a japánok a diagramokon, hehe.
Na, ugye megmondtam? Bizony, az elmúlt télen egyedül képregények terén fogyasztottam ázsiai írókat. Vicces még az is, hogy az egyetlen Afrikával kapcsolatos könyv az Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák c. kötetem, amit magyar urak szerkesztettek. Az európai és észak-amerikai írók már a hagyományosabb műfajokat képviselik.
Mielőtt rátérnénk a műfajokra, érdekesnek tartottam még számot vetni arról is, hogy milyen formátumban fogyasztom a különböző történeteket. Pláne, mivel az egyik idei fogadalmam, hogy a saját gyűjteményemre fókuszálok. Ahogy látod, ez a tavaly év végi statisztikákkal együtt még nem tűnik sikeres fogadalomnak, de remélem, a tavaszi adatok növekvő tendenciát mutatnak majd. Ami pedig az e-könyveket illeti: azok javát ismét a mangák teszik ki, mi más.
Itt már egészen pontosan látszik, milyen a képregény(sorozat) vs. minden egyéb aránya. Hogy egész pontosak legyünk, ők tartoznak a "képregények" csoportjába (angol címekkel, mert angolul olvastam őket):
Deadman Wonderland; Parfume Master; A Silent Voice; The Promised Neverland; The Ancient Magus' Bride; Gangsta; Demon Slayer; Dr. Stone; Tokyo Tarareba Girls; One Piece; Tokyo Ghoul
A"verses" kategóriába tartoznak a verses mesék és regények:
Karácsonyi Lidércnyomás; Reineke Fuchs; Hosszú az út lefelé
A "rövid" csapatot a novellák, prózába tartozó mesék és hasonlók erősítik:
A flandriai kutya; Az illusztrált ember; Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák; Szőke, kék szemű; Chehov válogatott elbeszélései
A "regények" közé soroltam a meseregényeket is, vagyis ide tartozik minden hosszabb prózai alkotás:
Pinokkió kalandjai; Fahrenheit 451; Stardust (magy. Csillagpor); Száz meg egy kiskutya; Stanley, a szerencse fia; A párizsi Notre-Dame; Sziget a romok között; Az eltűnt lány
Ami pedig a "tényirodalmat" illeti, két ilyen könyvek sikerült kiolvasnom, és nem akartam sem a rövid, sem a regény kategóriába besorolni őket, mert egyikbe sem illenek igazán:
Így öltek ők; Hana bőröndje
Bevallom, itt kissé bajban voltam, mert akadtak könyvek, amiket nem lehetett egyszerűen egy helyre sorolni. Ilyen pl. a One Piece, ami tulajdonképpen egy humoros fantasy-dráma sorozat... ilyen esetekben találnom kellett egy nagyobb kategóriát, ami mindegyik résztulajdonságát magába foglalja. Így született meg a One Piece esetén a "kaland" kategória, a modern korunkban játszódó történetek java pedig a "fejlődésregény" fiókba került. A többi kategória magától értetődő. Csak annyit emelnék még ki, hogy az "ismeretterjesztő" csapatba került a fenti tényirodalmakon kívül az Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák is, mivel bár szájhagyomány útján terjedő irodalmi alkotásokról beszélünk, a kötet alapvetően a letűnt kultúrák megismerését szolgálja. Ezzel szemben a "történelmi" kategória a történelmi korszakot leíró regényeknek készült (A párizsi Notre-Dame; Sziget a romok között).
A diagramon szépen látszik, hogy szokásomhoz híven a téli hónapokban leginkább a "thriller" és "horror" műfajú könyveket vettem elő. De persze senki sem élhet hetekig egyfajta kaján, így én sem ragaszkodom mindig ugyanahhoz a témához, olvasás terén sem.
Végül, de nem utolsó sorban készítettem egy diagramot úgy is, hogy minden egyes manga kötetet külön beleszámoltam a statisztikába. Így nyilván lehengerlő előnybe kerültek a "sorozat részét" alkotó kötetek. Hagyományos regények közül egyedül Az eltűnt lány került még ebbe a kategóriába, aminek a Szőke, kék szemű c. előzménynovellája emeli a duológia szintjére. A képregények közül pedig egyedül a Perfume Master c. thriller antológia került az "önálló kötetek" közé.
Hogy egész pontosak legyünk, íme egy lista arról, hogy melyik sorozatból hány részt olvastam el 2019/2020 telén:
Az eltűnt lány: 2 (befejeztem)
A Silent Voice: 7 (1-7. kötet; befejeztem)
Deadman Wonderland: 9 (5-13. kötet; befejeztem)
Demon Slayer: 3 (1-3. kötet)
Dr. Stone: 9 (1-9. kötet)
Gangsta: 2 (6-7. kötet)
One Piece: 8 (19-26. kötet)
The Ancient Magus' Bride: 1 (1. kötet)
The Promised Neverland: 3 (1-3. kötet)
Tokyo Ghoul: 1 (1. kötet)
Tokyo Tarareba Girls: 9 (1-9. kötet; befejeztem)
Mit gondolsz erről a felosztásról? Mire lennél még kíváncsi az olvasási szokásaimmal kapcsolatban? Szeretettel várom a véleményedet és kérdéseidet, addig is köszönöm a látogatást, és további csodaszép napot kívánok Neked!
Bye.
Tekintve, hogy múlt héten havazott utoljára, nem is tűnik olyan nagy késésnek, hogy
áprilisban írom ezt a bejegyzést... hehehe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése