Szervusz, kedves Blog-Vándor!
Március 3-5. között 2+1 akcióval kedveskedtek a vásárlóknak az online Antikváriumban (ITT). Vagyis majdnem 3 napon keresztül türtőztettem magam, mielőtt elgyengültem, és az utolsó pillanatban mégis leadtam egy rendelést. Mentségemre legyen mondva, hogy ma tudtam le az utolsó gyakorlati "vizsgámat" az óvodában - mert naná, hogy magyar énekből és német énekből is elsőként tartottam foglalkozást a csoportomban... ilyen az én szerencsém -, és ünnepelni támadt kedvem.
Sokáig agyaltam rajta, milyen könyveket rendeljek. Az ilyen akciók során elsőként mindig a japán szerzők könyvei között kezdek keresgélni, de aztán eszembe jutott, hogy van egy sokkal sürgetőbb ürügyem a vásárlásra: a HARAPÓS BANÁNHAL kihívásom, melyet január 10-én hoztam létre a molyon (ITT).
A kihívást a Banana Fish c. manga anime-feldolgozása inspirálta. Év elején két nap alatt ledaráltam mind a 24 részét, és rögtön szöget ütött a fejembe, hogy az összes epizód címe egyben egy híres amerikai regény vagy novella címe is. Eleve az egész történet J. D. Salinger egyik novellájáról kapta a nevét, és jobb ok nem is kellett, hogy felkeltse az érdeklődésemet. Most már az egyik örök kedvenc sorozatomnak számít, és részben a manga / anime népszerűsítése miatt akartam létrehozni a H. B. kihívást, melynek célja, hogy megismerkedjünk az epizódoknak címet kölcsönző, eredeti művekkel. Vagyis első körben azzal a négy íróval, akiknek műveit magyarra is lefordították.
A négy írónk pedig: William Faulkner, F. Scott Fitzgerald, Ernest Hemingway és J. D. Salinger. Közülük Salinger életművével vagyok leginkább tisztában, de Hemingwaytől is olvastam már, és mindketten csodás perceket okoztak. Remélem, Faulknerben sem kell csalódnom. Fitzgeraldtól ódzkodom kicsit, mert A nagy Gatsby nem nyert meg magának, de szerencsére ebben a kihívásban teljesen más írásaira koncentrálunk, és a remény hal meg utoljára, ugye... ugye.
Akárhogy is, mai rendelésembe belefért egy könyv Fitzgeraldtól, Faulknertől és Hemingwaytől is. Salinger nem csak azért maradt ki a sorból, mert az akció összesen három könyv vásárlására vonatkozik, hanem azért is, mert majdnem minden megvan Salingertől, ami meg nincs, azt nem találtam az Antikváriumban. De nem is szaporítom tovább a szót; íme az a három szépség, ami hamarosan a polcomra kerül:
F. SCOTT FITZGERALD: ÚJRA BABILONBAN
Magvető, Budapest, 1962.
300 oldal, fordította Mathé Elek.
Banana Fish 10. rész: Babylon Revisited
Fülszöveg:
Tartalom:
Előszó (Sükösd Mihály)
A nagy Gatsby (1925)
Ki vagyok és miért? (1920)
Feloldozás (1924)
Újra Babilonban (1931)
"Én nem jutottam át" (1936)
Századunk egyik legtehetségesebb amerikai íróját korán sírba vitte az alkohol és a szívbaj, „A nagy Gatsby”-ről szóló regénye meg néhány novellája azonban úgy is korunk klasszikusai közé sorolja. „A nagy Gatsby” egy jobb sorsra méltó gengszterről szól, aki csalóka illúzió rabja: az örök szerelemé… Az okozza vesztét, hogy különb, mint az előkelő társaság, melynek egyik hölgytagja az ideálja.
A kötet többi darabja Scott Fitzgerald elbeszéléseinek legjavából ad mutatót, s lehetővé teszi egész írói életútjának áttekintését – magánélete és művészi elképzelései a húszas évek elveszett fiatalságának leglelkét idézik.
WILLIAM FAULKNER: MÍG FEKSZEM KITERÍTVE
Magyar Helikon, Budapest, 1971.
368 oldal, fordította Geher István.
Banana Fish 22. rész: As I Lay Dying
Fülszöveg:
Meghalt egy tanyasi öregasszony, Addie Bundren, s most az övéi – férj és öt gyerek – szekérre rakják a maguk ácsolta koporsót, hogy az elköltözött földi maradványait – végső meghagyása szerint – a városban, rokoni csontok között helyezzék örök nyugalomra. Felkerekednek, viszontagságos, hosszú úton szekereznek végig, hogy a szó szoros értelmében „tűzön-vízen át” végbevigyék, amire szavukat adták.
A vízben megúsztatott, tűzben felejtett, kézen-közön hányódó rakomány, amivel annyi nevetni való furcsaság esik – koporsó. Vivői nemcsak maskarába való „típusok”. Lelkük mélyén – akárcsak rozoga batárjukéban – tragédiát hurcolnak át hetedhét határon: bűnt, kétségbeesést, lázat, testvérszerelmet, gonosz kapzsiságot, erőszakot, magányt, nyomort, bizonytalanságot.
Az 1930-ban született regény a modern amerikai próza klasszikus mesterének egyik legmegrendítőbb alkotása.
ERNEST HEMINGWAY: A FOLYÓN ÁT A FÁK KÖZÉ
Európa, Budapest, 1989.
262 oldal, fordította Göncz Árpád.
Banana Fish 3. rész: Across the River and Into the Trees
Fülszöveg:
Hemingway 1950-ben megjelent regényének címe az amerikai polgárháború tábornokának, Stonewall Jacksonnak utolsó szavait idézi – és ez a furcsa, kései könyv maga is búcsú, leltár, végső összegzés.
Hőse, Richard Cantwell ezredes Hemingway korábbi hőseinek öregedő mása. Emlékek, álmok, a jelenvaló, két háború hadszínterei keverednek a párbeszédekben és belső monológokban, miközben az ezredes autón Velencébe utazik, hogy találkozzék szerelmével, aztán csónakon, vadvizeken, kacsavadászatra indul. Mi változott a világban, mi maradt meg az embernek – erre keres választ a főhős, aki még egyszer végigtekint élete tájain, mígnem szimbolikus útjai végén fölmagasodik a halál.
A búcsú azonban Hemingwaynél itt sem beletörődés: két évvel e regény után írta meg az Az öreg halász és a tengert.
Hármójuk közül Fitzgerald könyve volt a legóccsóbb, szóval azt kaptam ajándékba. Amúgy a Banana Fish részeinek sorrendjében szeretném elolvasni a könyveket, első állomásunk tehát Salinger Kilenc történet c. kötete lesz, amiben a sorozat egészének és első részének címadó novellája is olvasható.
Addig is köszönöm a látogatást, banánhal-mentesen szép napot kívánok Neked!
Bye.
Fun fact: az Éjfélkor Párizsban c. film nagyban hozzájárult,
hogy érdeklődni kezdjek Hemingway írásai iránt.
Rajongok ezért a jelenetért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése