Szervusz, kedves Blog-Vándor!
Emlékszel még rám? Remek, akkor talán az is rémlik, hogy részt akartam venni Réta és Dorka közös játékán, melyben klasszikus művek olvasására buzdítottak minket. Nos, a kihívás vasárnap lejárt, és ennek örömére a mai szociális szerdát a teljesítményem közzétételének szentelem.
(A fényképes bizonyítékok mind plusz egy pontocskát érnek, és azért pocsékak, mert.)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jerome David Salinger. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jerome David Salinger. Összes bejegyzés megjelenítése
2018/01/24
2016/02/10
2016/01/03
366 motiváló gondolat 2016-ban
LianneHide kihívása arra ösztönöz, hogy 2016 minden napjában keressünk valamit, ami örömöt szerzett. Nos, először is tisztázzunk valamit: nem amiatt veszek részt a kihíváson, mert árnyaltan semmitmondó idézeteket akarok kiagyalni. Az ilyesmi nem javít a közérzetemen. Azért tetszik ez az ötlet, mert arra sarkall, hogy aktívan tekintsek vissza a tetteimre és arra, milyen hatásoknak engedem meg, hogy nyomot hagyjanak bennem. Ez önfegyelmet és igényes, minőségi figyelmet kíván. Igyekszem majd minden vasárnap eleget tenni a kihívás követelményeinek.
Jöjjön tehát az első hét termése.
2015/12/13
az a drága csóróság
Pécs és a Libri ünnepi hangulatba öltözött: a könyvesbolt vasárnapi nyitva tartásának hála ma is lehetőségem volt a tanulás halogatására, és a sétálóutcákat elárasztó tömeg gátlástalanul félresöpört az útjából, a vaksi nénik ingadozva totyogtak előttem és kiszámíthatatlan ütemben húzták be a kéziféket, a kerékpározóknak pedig valószínűleg befagyott a csengőjük, mert figyelmeztetni már egyikük sem volt hajlandó, csak irigylésre méltó sebességgel gurultak tova az egyre sűrűsödő ködben.
Címkék:
busz,
Jerome David Salinger,
kávé,
kéregető,
könyv,
Libri,
Márai Sándor,
Pécs,
Stefan Zweig,
szennyes,
ünnepek,
zsákmány
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)