és nincs nálunk napszemüveg. Mégis
kiszakadunk a csikkbokrok és
túl kicsi korsók kollázsából, hogy
ma is kihagyott ütemek legyünk
a munkába igyekvő léptek kottáján.
Egyikünknek sem hiányzik a harmónia.
Túl rég láttunk napkeltét ahhoz, hogy
a megszokott menetrend szerint
búcsúztassuk el. Inkább kimászunk a tetőre,
és cukormentes káosszal öblítjük le
a hajnalmúzsa morzsáit.
Ugye, milyen tápláló ez a rögtönzött reggeli?
A te fejedben fészkelő írógép is
absztrakt ábrákat köp az aggodalmak sírjára?
Talán nem kell minden napot megragadni.
Talán elég, ha a nap ragad meg minket.
(Tudom, nem ezt beszéltük meg,
de most így alakult.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése