Engedelmeddel ma szüneteltetem az alternatív karácsony rovatot, helyette gyorsan pótlok egy bejegyzést, ami ősszel lett volna aktuális. Már fél hónapja is megvan, hogy Arwen kihívott az év végi kérdőív kitöltésére. Saját válaszait ezen a linken találod, én meg igyekszem nem kitépni az összes hajam a rengeteg hátralévő teendőm láttán...
#1 Milyen könyvet kezdtél el már, amit be kell fejezned?
Az advent-a-thoni várólistámon szereplő könyveken kívül ezeknek feltétlenül a végére akarok jutni. Mindkettő nagyon olvasmányos, ezért csak az időhiányon múlhat, ha nem sikerül befejeznem őket.
Szukits, Budapest, 2012.
530 oldal, fordította Sóvágó Katalin.
Lestat érzéketlen, gonosz és méltatlan a vámpírok halhatatlanságára... legalábbis ilyennek mutatja be társa, Loui az Interjú a vámpírral c. regényben. Valóban igaz lenne? Nem lehet, hogy a kegyetlenség csak álarc, mely mögött őrizni való titkok rejtőznek?
Honnan származnak a vámpírok? Miért isszák a halandók vérét? Ki a legöregebb vámpír a világon? Az Interjú a vámpírral folytatása fellebbenti a fátylat a vámpírok őstörténetéről, miközben belemerülhetünk az ősi egyiptomi és kelta misztériumokba, és pillantást vethetünk a nagy francia forradalom világára - egy vámpír szemével.
Európa, Budapest, 2012.
310 oldal, fordította Kutasy Mercédesz.
Egy kopaszra nyírt, sebhelyes testű kislány ül a tengerparton, és egyre csak azt ismételgeti: Én, Én, Én... Beszélni tanul, miután éveken át elvadulva élt, mint egy kis állat, a part sós homokját ette, és nem volt kapcsolata az emberekkel. Mert ő, Karen Nieto, más, mint a többiek.
S amikor megérkezik Mazatlánba a nagynénje, hogy átvegye örökségét, a helyi tonhalfeldolgozó üzemet, és nagy türelemmel nekiáll megszelídíteni Karent, mindkettőjük számára egy új világ nyílik meg. Karen számára a nyelv, a kultúra, az emberek világa; a nagynénje számára pedig egy különleges elme, amely bizonyos dolgokban az idióták szintjén van, másokban viszont zseniális.
Az autista kislányból, miután kínkeservesen megtanulja értelmezni az emberi gesztusokat, sikeres, sőt dúsgazdag felnőtt lesz, de furcsa gondolkodásával mindegyre meglepi vagy meghökkenti a környezetét. Mert Karen nem tud hazudni, és nem érti a metaforákat meg az eufemizmusokat. S a tengerben, a tonhalak és egyéb vízi teremtmények között mindig jobban érzi magát, mint az emberek között, akik olyan nagyra vannak azzal, hogy ők gondolkodnak. Hogy "gondolkodnak, tehát vannak".
Karen biztos benne, hogy ez butaság. Mert ő van, és kész.Minden és mindenki előbb létezik,és csak utána - néha - gondolkodik.
#2 Van ún. őszi könyved, amivel könnyebben átlépsz az év végi időszakba?
Ha van, akkor nem tudok róla. Ahogy elnézem az idei olvasmányaimat, leginkább a halloween-váró könyveket sorolhatnám ebbe a kategóriába. Vagyis minden átbillent az őszi hangulatba, ami horror, thriller vagy akasztófahumorral tálalt tragédia.
#3 Milyen új megjelenést vársz még?
Erre a kérdésre mindig a Helikon Zsebkönyvek soron következő részeivel válaszolok. Idén már biztos nem jelennek meg új kötetek, de nem gond, még az utolsó hatot sem szereztem be. Pedig muszáj. Mégis ki tud ellenállni ilyen címeknek?
#4 Mi az a három könyv, amit idén még nagyon el akarsz olvasni?
Ha semmi más nem is jön össze, ezt a kettőt mindenképp elolvasom még a karácsonyi szünetben. Az egyik a NK Bookclub ehavi fordulójához kell, a másik meg utazókönyv, és nem akarom sokáig váratni a következő jelentkezőt.
Móra, Budapest, 2017.
160 oldal.
Eredeti megjelenés éve: 1907.
Játék és harc, barátság és árulásgyőzelem és halál. Molnár Ferenc regénye már száztíz éve a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le, több országban lett kötelező vagy ajánlott olvasmány. Szereplői - akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei - ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei.Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol otthon érezhetjük magunkat, akárcsak a Pál utcai fiúk a grundon...
Garbo, Budapest, 2017.
208 oldal.
Miként hatnak életünkre szüleink döntései? Hagyhat-e kitörölhetetlen nyomot bennünk egyetlen hiba? Ha a feje tetejére áll körülöttünk a világ, marad-e erőnk kideríteni, mi rejtőzik a kételyen túl?
Kingát hatéves korában elhagyta az apja. A rémült kislány bizonytalan labilis nővé cseperedett, aki folyamatosan kételkedik: az anyja ártatlanságában, a bátyja becsületében, a férje hűségében, a szerelem örökkévalóságában, de legfőképpen saját magában. Napjainkban Kinga harmincegy éves; feleség és anya, dolgozó nő, aki szerkesztő egy könyvkiadónál. Megrögzött útkereső, aki sehogy sem találja helyét a világban. Amikor megismerkedik Várhegyi Patrikkal, a fiatal építésszel, kénytelen meghozni élete talán legnehezebb döntését. De van-e hozzá bátorsága, hogy kilépjen egy elfáradt házasságból, s kezébe vegye végre a sorsát?
#5 Van-e olyan könyv, ami még esélyes az év könyve címére?
Kötve hiszem. Bár azt sem tudom, hogy jelenleg melyik olvasmányomé ez a cím. Top 3 esélyes:
Mészöly Ágnes: Darwin-játszma Richard Matheson: Legenda vagyok Parti Nagy Lajos: Létbüfé
#6 Elkezdted-e már a jövő évi tervezést?
Természetesen. A januári fő várólistámról már készítettem bejegyzést. Ezen kívül áprilisban górcső alá akarom venni a Hogarth Press magyarul is elérhető Shakespeare újra köteteit, továbbá év közben végig akarom rágni magam a teljes Narnia sorozaton, majd rögtön utána Philip Pullman Az Úr Sötét Anyagai trilógiáján, hogy szépen össze tudjam hasonlítani őket. Aztán meglátjuk, milyen közösségi programok jönnek még szembe.
Addig is köszönöm, hogy ismét meglátogattál, szeretettel várlak ITT is, OTT is, a mai záródalunk pedig azért került ide, mert ez tükrözi a leghívebben, hogyan érzem magam minden egyes év végén.
Bye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése