A vizsgajegyeimről elég annyi, hogy eddig nem buktam meg semmiből (na, majd kedden... #biosznemhagyaludni #ttkforevör), ezért ebben a fordulóban inkább arról mesélek, mik történtek a vizsgákra való felkészülés mellett, és extra rövid leszek, mert bioszra kell magolnom, és az orvosis szintű tananyag igencsak megviseli mind a gyomromat, mind a nyirokcsomóimat.
Május 15., vasárnap:
Kaptam egy kortárs magyar női szerzők plecsnit.
Május 16., hétfő:
Kaptam egy értékeljünk is plecsnit.
Május 17., kedd:
Az aznapi vizsgához (kommunikációs szociálpszichológia) tartozó diasorok egyike (tranzakció-elemzés) hemzsegett a Kurt Cobain dalszövegektől és a Charles Bukowski versektől. Plusz megtanultam, hogy a kukáslegény politikailag korrekt megnevezése a "hulladéklogisztikai referens", és ez annyira megtetszett, hogy képtelen voltam visszafojtani egy lol-t.
Délután pedig kiírtak új vizsgaidőpontokat bioszból, amire hatalmas szükség is volt (eddig nem is tudott minden hallgató feljelentkezni), másrészt pedig épp eleget zaklattuk a TTK-s oktatókat, hogy végre beadják a derekukat. Szóval kösz és b+.
Május 18., szerda:
Nem tudom, mióta használja Bonnie a csodálatos name tests oldalt, és még kevésbé értem, hogyan jött ki neki, hogy mi ketten tökéletes Bonnie és Clyde párost alkotunk... ez biztosan előjel, hogy ebben a félévben rettenthetetlenül átmegyünk bioszból.(Emiatt visszamenőleg is átírtam Bonnie nevét azokban a bejegyzésekben, amikben Ő is szerepel.)
Miután ezt tisztáztuk, még betétdalokat is találtunk a filmhez, amit sosem fognak megforgatni a fantasztikus sikersztorinkról.
Az elsőt én javasoltam, mert már azóta bele vagyok zúgva a Die Toten Hosen munkásságába, amióta először találkoztam a Gépnarancshoz, jobban mondva a Mechanikus narancshoz készült albumukkal.
A Kerozint eddig nem ismertem, az ő dalukat Bonnie kotorta elő valahonnan a youtube mélyéről. Amúgy elég gyanús, hogy ennek a szövege szinte teljesen megegyezik a DTH szöveggel. Hmmm...
Ezen kívül tudom, hogy nem pont most kellene új olvasós-projektbe kezdenem, de van ez a mini-könyvklub, és a májusi fordulóra Az emlékek őrét kellett elolvasni, amit egy fél nap alatt meg is tettem, és akkor bevillant, hogy ebből új trendet lehetne teremteni - vagyis elkezdtem a "Napiegy" módszert alkalmazni. Ezúttal napi egy Lowryt olvastam el, nevezetesen a teljes emlékek őre sorozatot, és még májusban írni fogok mind a regényekről, mind a filmről, becsszó.
Május 19., csütörtök:
Kivégeztem a Valahol, messze c. könyvet, amit még kedden vettem magamnak, jutalom gyanánt az első sikeres vizsgáért.
Május 20., péntek:
Ezúttal a Hírvivő volt soron, és Apuka is hazajött egy kis időre Németországból.
Nem is beszélve arról, mi jött meg még... volt aztán nagy ujjongás. Merthogy 72 órás tabletta ide vagy oda, az emberlánya mégis retteg attól, hogy pont benne lesz abban az 1-2%-ban, akinél csődöt mond a hirtelen hormonkezelés. De nem, hanem győzelem és eufória.
Május 21., szombat:
Ma az agy felépítését és feladatait részletező biosz tételek után időt szakítok A fiú c. regényre, ami Az emlékek őre befejező kötete, holnapra tehát már csak a film marad. Meg a hormonrendszer. Meg a neuroendokrin rendszer. Meg a neurotranszmitterek. Az érzékszervek. A mozgás aktív és passzív rendszere. Az immunrendszer ÉS SWEET JESUS FUCKING CHRIST VÉRALVADÁS. Mert az aztán alapvető része egy leendő pszichológus (?) életének, hogy ismerje a véralvadás összes kis láncreakciót okozó faktorát. Brrrrrr.
Bocs, hogy ez a bejegyzés ilyen kapkodós és unalmas lett, de biosz. Vár rám. Éjjelente pedig az ágyam fölé hajol és kinevet. Gúnyolódik a kis szaros. Szóval megyek, és szétverem az ocsmány pofáját.
Bye-bye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése