Kedves Olvasó,
hiába tart még a vizsgaidőszak (és közeleg a pszicho-pedagógiai szigorlatom), hiába érkezik el hamarosan életem egyik legnehezebb megmérkőzése (8 hét óvodai gyakorlat), mostanában egyetlen téma körül forog az agyam: Vajon megérné-e kreatív írói pályázatokkal próbálkoznom?
Fiatal kamaszként egyszer megnyertem egy hódmezővásárhelyi novellaíró pályázatot, és még ugyanazon a nyáron egy másikat, amit a Ciceró kiadó Meg Cabot fanklubja írt ki, és az online megjelentetés mellett a Jinx c. regénnyel is megajándékozott. Ez akkor igazán fellelkesített, de amikor a következő évben jelentkeztem egy új történettel ugyanarra a hódmezővásárhelyi pályázatra, már nem értem el helyezést - és ezzel, 15 évesen véget is ért az írói "karrierem". De nem úgy az ambícióim!
Az elmúlt 15 évben meg sem próbáltam pályázatokra jelentkezni, mert rettegtem tőle, hogy a professzionális visszajelzések egyértelműen jelezni fogják, hogy nekem nem éri meg ezzel a mesterséggel foglalkozni. Ez olyan szörnyen összetört volna, mintha a személyiségemet támadták volna meg, hiszen kamaszként mindig úgy tekintettem magamra, mint akinek a történetfaragás a lételeme. Mindig is tisztában voltam vele, hogy sosem érhetek fel a nagy becsben tartott hazai írókhoz, erről nem érdemes vitázni. Hanem a tudat, hogy minden írásba fektetett időm és energiám haszontalanul telt el, az felért volna egy kegyelemdöféssel.
Ennek köszönhetően az utóbbi években tragikusan ellustultam. Akárhány projektbe vágtam bele a fejszémet, egyikhez sem volt elég kitartásom. Mindig találtam kifogást, mindig azzal "nyugtattam" magam, hogy úgyse érne el sok olvasóhoz, akkor meg minek törjem magam... aztán mégis rám talált 1-2 moly, akit érdekeltek az agymenéseim, akik kitartanak mellettem és biztatnak, bármennyi befejezetlen ötletet tárok is eléjük.
Nekik hála jutottam el odáig, hogy sok-sok év után végre ismét befejeztem egy novellát. Egyáltalán nem nagy durranás, sőt kifejezetten amatőr ahhoz képest, amit eredetileg terveztem, de ELKÉSZÜLT, van eleje, közepe, vége, és rég éreztem annál nagyobb büszkeséget, mint amikor kiposztoltam a wattpados profilomra.
Nem mondom, hogy ezentúl minden szembejövő kreatív írói versenyre jelentkezni fogok, de a pályázatokkal kapcsolatban is alaposan megváltozott a véleményem kamaszkorom óta. Nem akarom "nyerni", nem akarok mindenképp helyezést elérni, nem AKAROK semmit azon kívül, hogy új dolgokban próbáljam ki magam, és egyszerűen csak legyen kézzelfogható okom az írásra, egy konkrét cél - hogy határidőre elkészüljek egy novellával. Ezért érzem úgy, hogy jót tenne a termékenységemnek, ha ezentúl nyitott szemmel járnék a neten az írói pályázatok terén. Mert amíg nem írok, addig fejlődni sem fogok.
Neked vannak kreatív ambícióid? Mit gondolsz a pályázatokról? Kíváncsian várom a véleményedet!
Tisztelettel ölellek,
Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése