nyílt napló 2022. | #1 boldog új évet!

Kedves Olvasó,

tizenkét órával ezelőtt még eszembe se jutott volna, hogy újra belefogjak a nyilvános naplóírásba. Most mégis itt vagyunk. Nincs különösebb oka, csak eszembe jutott - ahogy minden január elsején eszembe jut -, hogy anno mennyire élveztem kiírni magamból a gondolataimat, akármilyen banálisak voltak is. Micsoda felüdülés volna, ha újra átélhetném azt a megkönnyebbülést, amit a kamaszkori, quasi-rendszeres szófosás okozott!

Hát... egy próbát megér, ahogy minden más is ebben a büdös-rövid életben (már amennyiben senki másnak nem ártunk vele).

Ahogy mindig, idén is a garázsban töltöttem a szilvesztert Luna kisasszonnyal (a kutyusommal), mégis nagyon más hangulatban búcsúztattam 2021-et a szokásosnál. Őszinte meglepetéssel mondhatom, hogy idén éreztem először teljes lelki békét. Egy kósza gondolat erejéig sem jutott eszembe, mennyi haszontalanul töltött nap, elszalasztott lehetőség és buta félreértés gyűlt össze az óévben, aminek most magammal vonszolhatom a lelki terhét a jövőbe. Pedig 2021 bizony nem szűkölködött egyikben sem! Csak, hogy néhányat említsek:

1) még mindig nincs kész a diplomamunkám eleje sem, pedig tavasszal le kell adnom;

2) még mindig nincs biztos munkahelyem, pedig elvileg országos hiány van óvodapedagógusokból, pláne német nemzetiségi szakosokból;

3) még mindig nincs egy nyomorult udvarlóm se, pedig szeretnék családot, de lassan kifutok az időből (idén leszek 30, ajajajajj!).

Nem gondolom, hogy bármelyik pont elhanyagolható lenne az életemben, most mégsem éreztem olyan nyomasztónak a hiányukat, mint tavaly ilyenkor. Mert semmi kétségem sincs felőle, hogy 1) és 2) mindenképp be fog következni (a 3)-ról inkább ne beszéljünk, az erősen szorongásaktiváló téma nálam). Egy csipetnyi kétségem sincs felőle, hogy meg tudom csinálni, hogy elég erős vagyok hozzá, hogy érdemes vagyok rá, hogy nem vagyok reménytelen. Tudod, mit jelent ez?

Végre - v é g r e ! - megmutatkoznak az életemben a lassan 6 éve tartó terápia pozitív hatásai. Lassú víz partot mos, indeed! Remélem, meg tudom ragadni ezt a momentumot, és elég üzemanyagot fog biztosítani legalább a következő 6 hónapra. Igazán nem kérek többet, csak ezt a fostos BA diplomát szerezzem meg végre, hogy stabil állásom legyen.

Kívánj szerencsét!

Békességben lubickolva ölellek,

Éva