Szervusz, kedves Blog-Vándor!
Kellemesen bizsergető érzés újra blogger-járatba kapcsolni. Idén ősszel különösen hajt a vágy, hogy újraélesszem a blogot, miközben pár új rovatba kezdek a youtube csatornámon is. Ennek örömére úgy döntöttem, hogy ezen a héten (szept. 6-12) minden nap megosztok vagy egy blogbejegyzést, vagy egy videót az eddigi olvasmányaimról, illetve egyéb élményeimről, amik egy kis színt visznek az életembe. Szeretettel meghívlak hát a 2021-es ŐSZKÖSZÖNTŐ hetünkre!
A projekt felütéseként úgy gondoltam, illene tényleg őszi hangulatot varázsolni a blogra, úgyhogy felkutattam a FINALLY FALL (végre ősz van) book tag feladatsorát. A tag egyes pontjait jómagam fordítottam angolról magyarra, és igyekeztem mindegyikhez olyan könyvet találni, amit 2021-ben olvastam ki. A feladatsor készítőjének eredeti videója már nem elérhető, viszont a kitöltött tag végén saját kihívottat is megjelölök, illetve ha kedved támad kitölteni, nyugodtan vidd, terjeszd a saját ismerősi körödben is!
#1 Ősszel a levegő friss és csípős. Nevezz meg egy történetet, amely eleven (élénken elképzelhető) helyszínen zajlik!
FONDA LEE: JÁDE VÁROS
Egy epikus fantasy-trilógia kezdőkötetéről lévén szó, a szerző természetesen mindent beleadott, hogy minél életszerűbb világot teremtsen a karaktereinek. A történet fordulatos cselekménye révén jókora szegletét bejárjuk Kekon szigetének, ahol a fő történetszál zajlik, de a szigeten túli világba, és ezzel együtt Kekon külpolitikai helyzetébe is betekintést nyerünk egy kalandvágyó hölgynek hála, aki összetört szívvel kullog újra haza a családjához. A belpolitika pedig tulajdonképpen megegyezik mindenféle alvilági mesterkedéssel, ugyanis a szigetet több fontos klán irányítja egy egységes vezető helyett. A könyv elején elhelyezett térképeknek hála pedig könnyen eligazodunk a gondosan kiépített klánterületek labirintusában. Egy szó, mint száz: minden oldalon érezni Fonda Lee igyekezetét, hogy valóban eleven környezetre építse Zöldcsont trilógiáját.
#2 A természet meseszép... és haldoklik. Nevezz meg egy gyönyörűen megírt könyvet, ami valamilyen nehéz témát dolgoz fel (pl. veszteség, gyász stb.).
AMY TAN: A GYÓGYÍTÓ LÁNYA
Ez volt az első regény, amit valaha olvastam Amy Tantól, és azonnal magával ragadott a stílusa. A klasszikus kelet-ázsiai származású írók szépérzéke is visszaköszön a soraiban, mégis végig a realitás talaján marad. Nem kanyarodik hosszú metaforákra épülő magyarázatok útjára, de mindig talál egy képet, hasonlatot, ami szépen leírja az eseményeket, és ezáltal még érzékletesebbé teszi a szöveget. Ami pedig magát a cselekményt illeti: lényegében a kommunikáció, azon belül is egymás megértésének jelentőségéről szól a regény. Egy különleges anya-lánya kapcsolat bontakozik ki az olvasók előtt, melyben az anya egy idegen országban kényszerül nevelni lányát, aki emiatt teljesen másként szocializálódik nála. Ezt a generációs és kulturális különbséget csak megnehezíti a szörnyű felismerés, hogy a főszereplő anyja visszafordíthatatlan szellemi leépülés jeleit mutatja. Ez a regény tehát nem egy szeretett személy fizikai elvesztésével foglalkozik, hanem a mentális síkon jelentkező veszteséggel, ami egyrészt rettentően megviselt -- hiszen a demencia az egyik legnagyobb félelmeim közé tartozik --, másrészt viszont hálás voltam Amy Tannak, hogy nem rettent vissza egy ilyen nehéz téma körbejárásától.
#3 Ideje visszatérni az iskolába, egyetemre. Nevezz meg egy non-fiction (ismeretközlő) könyvet, ami valami újra tanított!
JUSZRA MÁRDINI: PILLANGÓ
Juszra Márdini memoárja sokkal rétegeltebb, mint első pillantásra tűnik. Természetesen a fő ok, amiért kölcsönkértem a Nővérkémtől a könyvet, az volt, hogy általa jobb rálátásom nyíljon Szíria közelmúltbéli történelmére, valamint a menekültek sorsára. Volt azonban egy másik szál a szerző életében, ami kitüntetett figyelmet kapott: a sportolói karrierje. Beleláttam az egész kicsi gyermekkortól tartó, néha életveszélyes sérülésekkel vagy betegségekkel járó edzésekbe, az önbizalom és dac összemosásából születő versenyszellem működésébe, a kétségbeesés és eufória folyamatos keringőjébe. Nagyon nagy tisztelet alakult ki bennem a szerző iránt, és remélem, egyikünknek sem kell átélnie soha azt a rettenetes kilátástalanságot, amit a közel-keleti radikálisok okoznak a saját népüknek.
#4 Hogy melegen tartsuk magunkat, érdemes sok időt tölteni azokkal, akiket szeretünk. Nevezz meg egy fiktív családot vagy baráti társaságot, melynek szívesen lennél tagja!
AZ OWENS CSALÁD
ALICE HOFFMAN: ÁTKOZOTT BOSZORKÁK
Egyértelműen az Owens "boszorka-klán" a legrokonszenvesebb család, mellyel idei olvasmányaim során találkoztam (eddig). A természet iránti tiszteletük, a társadalom elvárásaira fittyet hányó, hiteles (de semmiképp sem polgárpukkasztó!) viselkedésük nagyon egészséges mentalitásra vall, bármilyen furcsának tűnik is elsőre. Irigylem a család, és főleg a nővérek szoros lelki összetartozását, amit sem a különböző életmódjukból fakadó nézeteltérések, sem a mérföldekre nyúló és évekig tartó fizikai távolság nem tud megszakítani.
#5 Színes levelek gyűlnek kupacba a talajon. Mutass egy pár könyvet őszi színekben pompázó gerinccel!
Ehhez a ponthoz végigböngésztem az instagram oldalamat (@BacchanteBlues), és talán ez az a kép, ami a leginkább illik a feladathoz:
#6 Az ősz tökéletes időszak arra, hogy ropogó tábortűz mellett meséljünk egymásnak. Nevezz meg egy könyvet, melyben valaki megoszt egy történetet!
KYUNG-SOOK SHIN: VIGYÁZZATOK ANYÁRA!
Erre a regényre több szempontból is igaz, hogy a karakterek történetet mesélnek. Egyrészt nyilván minden könyv egy történetet mesél az olvasónak. Másrészt a karakterek egymásnak is folyamatosan mesélnek, leginkább személyes anekdotákat, melyet a címben szereplő Anya karakterrel éltek meg. Harmadrészt pedig, mivel az Anya eltűnése körül forog a teljes cselekmény, a főszerepet megosztó családtagok nem csak egymással, hanem random emberekkel is szót váltanak olyan eseményekről, amik közelebb vihetik őket az Anya felleléséhez. Végül pedig meg kell említenem, hogy írói karrierje egyik fontos pillanatában ismerjük meg a könyv első fejezetét mesélő lánytestvér karakterét, akinek egyik történetét pont ekkortájt fordították először le Braille-írásba is. A történetek mesélése, titkok feltárása, egymás jobb megértése vezeti előre a regény érzelmi szálát, úgyhogy jobb könyvet keresve sem találtam volna ehhez a ponthoz.
#7 Az esték egyre sötétebbek. Nevezz meg egy komor, hátborzongató olvasmányt!
CELIA REES: BŰBÁJOS MARY
Más esetben ehhez a ponthoz inkább egy horrort vagy thrillert társítottam volna, de idén még nem olvastam egyet sem, ami igazán hátborzongató lett volna. Annál rémisztőbb volt Celia Rees ifjúsági kalandregénye, ami az amerikai kontinensre menekülő új telepesek borzasztó küzdelmeit meséli el egy magányosan utazó ifjú hölgy szemén keresztül, akit éles esze és gyógyító képessége miatt hamar boszorkánysággal vádol az egyre cudarabb körülmények között vergődő közösség. A szerző olyan hiteles figurákat alkotott a puritán vallás-fanatikusok és a velük szemben álló, talpraesett realisták személyében, amilyet kevés ifjúsági író tud létrehozni, ezért mindenképp ajánlom a könyvet mindenkinek, akit érdekel az USA korai történelme, illetve ha nem bánja, hogyha a történet nagyon hirtelen (mondhatni, elcsapottan) ér véget.
#8 A nappalok egyre hidegebbek. Nevezz meg egy rövid, szívmelengető olvasmányt, ami feldobja a borús napokat!
ROALD DAHL: BOSZORKÁNYOK
Jól tudom, mennyire meglepő ez a választás. Mások nem feltétlenül a szívmelengető aspektusukat emelik ki, amikor Roald Dahl ifjúsági horrormeséiről beszélnek. Nekem mégis meglágyította a szívemet, hogy a sok gonosz banya álnok ármánykodása ellenére a történet magját egy árva kisfiú és az ő vagány -- és egy egészen icike-picikét furcsa -- nagymamája szoros, szeretetteljes kapcsolata képezte. Meglehet, hogy nem egy szokványos happy endet kapunk lezárásként, de engem igazán megmosolyogtatott ez a kis horrorsztori.
#9 Az ősz minden évben visszatér. Nevezz meg egy régi kedvencet, amit szívesen újraolvasnál!
MOLIÈRE: A FÖSVÉNY
Nemrég olvastam a Képzelt beteget, és szívesen elolvasnám, avagy egyes esetekben újraolvasnám a többi színdarabot is, ami a kötetben szerepel. Kevés francia írót mondanék kedvencnek, de Molière mester mindenképp közéjük tartozik. Humorérzéke mit sem veszített éléből az évszázadok alatt, karakterábrázolása pedig éppoly aktuális most, mint anno az 1600-as években.
#10 Az ősz tökéletes idő a hangulatos olvasós-estékhez. Nevezd meg a kedvenc "hozzávalóidat", amik nélkülözhetetlenek egy ilyen est megrendezéséhez!
- Egy regény, lehetőleg valamilyen ázsiai író műve.
- A kis asztali lámpa alá tolt fotelem.
- A pokolszínű kardigánom.
- Egy hosszú fekete kávé és/vagy fahéjas tea.
- (Nem kötelező jelleggel) egy pöpec, ázsiai hangulatú, lofi hiphop zenelista*, ami halkan durmol a háttérben.
#11 Terjeszd az ősz iránti rajongást új kihívottak megjelölésével!
Most Vhrai molytársunknak, a Libellum könyvek bloggerinájának szeretném átnyújtani a stafétát. Remélem, tetszik a book tag, és hamarosan olvashatjuk a Te kitöltésedet is!
Köszönöm a látogatást, és további szép napot kívánok!
Bye.
*Menthetetlenül rákattantam arra a lejátszási listára, amin ez is megtalálható:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése