Szervusz, kedves Blog-Vándor!
Avilda molytársunk (@Szederbor) legújabb kihívásában a BOSZORKÁNYOK kerülnek középpontba, és mivel világéletemben rajongtam a boszorkányos történetekért, nem volt kérdés, hogy azonnal jelentkezem rá -- mai bejegyzésemben pedig összekotyvasztottam egy gyors kihívásajánlót, a saját várólistámmal kiegészítve.
A kihívás teljesítése első ránézésre igen egyszerűnek tűnik: 2021-ben minden hónapban el kell olvasnunk egy boszorkányos és/vagy varázslatos könyvet. Egy év alatt 12 könyv -- nem is vészes, ugye? Na igen, az lenne, ha nem lennék olyan szervezetlen olvasó... többször is elbuktam már ilyen hónapról-hónapra / hétről-hétre / napról-napra olvasós kihívásokat, és nem az olvasnivaló mennyiségével volt gondom, hanem a rendszerességgel. Reméljük, ez a boszorkányos kihívás végre megtöri ezt a rendszeresség-romboló átkot!
Azonban, mielőtt máris fejest ugranál a sorukra váró boszis könyveidbe -- ahogy legszívesebben én is tettem volna --, fontos kiemelni, hogy az olvasások a jelentkezéstől függetlenül csak 2021. 01. 01-től érnek. Előtte azonban kaptunk egy plusz feladatot is: a jelentkezési idő végéig, vagyis 2020. 12. 31-ig le kell adni Avildának egy polcot vagy listát, amin szerepelnek a kihívásra olvasni kívánt jelöltjeink. Természetesen a jelentkezés végéig még változtathatunk ezen a várólistán, de újév első percétől már nem szabad csereberélni.
Ahogy látni fogod, a várólistámon leginkább fantasy regények szerepelnek, de Avilda külön kiemelte a kihívás leírásában, hogy nem muszáj erre a zsánerre szorítkozni. Elfogadja a "boszorkány", "boszorkányság", illetve a "mágikus realizmus" címkékkel ellátott könyveket is. Ha sikerült felkeltenem az érdeklődésedet, és szívesen csatlakoznál jövőre a bosziparádéhoz, ITT tudsz jelentkezni a kihívásra.
Most pedig térjünk át a saját kiszemeltjeimre: hónapokra bontva rendeztem őket, és a fülszövegük alatt el is magyarázom, miért pont ahhoz a hónaphoz rendeltem hozzá őket. Vegyesen vannak saját és könyvtári, fantasy és mágikus realista olvasmányok, de egy mindegyikben közös: telis-tele vannak mágiával, nőerővel és kulturális különlegességekkel.
január:
CELIA REES: FARKASSZEM
(Bűbájos Mary 2.)
Orlando, Budapest, 2004.
316 oldal, fordította Báti Júlia.
Fülszöveg:
(Mivel ez egy duológia második része, SPOILER KÖVETKEZIK!!, ezért elsötétítettem a szöveget. Az olvasáshoz egyszerűen jelöld ki a szürke részt.)
Aki olvasta a XVII. századi Amerikában játszódó történet első részét, a Bűbájos Mary-t, bizonyára sokat töprengett rajta, miként is alakulhatott Mary Newbury, a bátor és nyíltszívű fiatal lány további sorsa, miután elmenekült Beulah-ból, ahol az elvakult, babonás tömeg boszorkánysággal vádolta, s így a biztos halál várt volna rá. A Bűbájos Mary ott ér véget, amikor Mary kétségbeesésében az erdőbe menekül, ahol nem csak üldözői, de a kemény tél, a vadállatok, és a portyázó indiánok is veszélyt jelentenek számára. A történet második, befejező részéből kiderül, hogyan menekül meg ebből a reménytelennek tűnő helyzetből, s hogyan válik különleges képességekkel bíró fiatal lányból az indiánok körében is nagy tiszteletnek örvendő varázslóvá.
Amíg az első rész fojtóan feszült légkörével bilincselte le az olvasót, a Farkasszem-et eseménydús cselekménye teszi “letehetetlenné”; a sodró lendületű könyvből megtudhatjuk, milyen viszontagságokon kell keresztülmennie Marynek, míg végül megtalálja lelki békéjét.
Választásom oka:
Sok-sok évvel ezelőtt olvastam el az első könyvemet Celia Reestől, a Vágyak évadját, amit egy barátnőmtől kaptam kölcsön. Az volt az egyik leginkább komolyan vehető ifjúsági regény, amit a felnőtté válásról, illetve egy művésztársaság mindennapjairól olvastam. Remélem, ez az érett megközelítés lesz jellemző a Bűbájos Maryre is, amit már ki is kölcsönöztem a Pécs Belvárosi Fiókkönyvtárból, és amit a terveim szerint még újév előtt ki is fogok olvasni. Utána pedig rögtön rá szeretném vetni magam a folytatásra is, ezért tervezem a Farkasszemet januárra.
február:
NAOMI NOVIK: RENGETEG
GABO, Budapest, 2016.
488 oldal, fordította Heinisch Mónika.
Fülszöveg:
Agnyeska szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót. Kis világának peremén túl azonban a gonosz varázslattól sötétlő Rengeteg burjánzik, melynek árnyéka a lány életére is rávetül.
Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont. Ahogy közeleg a kiválasztás ideje, Agnyeska félelme egyre nő, mert tudja, hogy legjobb barátnőjére, a szépséges és bátor Kasjára fog esni a Sárkány választása, és senki sem mentheti meg a rá váró rettenetes sorstól.
Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad.
Választásom oka:
Ezen nincs mit szépíteni: megszállottan rajongok a népmese-feldolgozásokért, akár könyvekről, akár filmekről vagy sorozatokról beszélünk. Nem számít, milyen értékelések születnek róluk, sőt az sem érdekel, ha olvasás / nézés közben gyakran halálra unom magam, ha új népmese-adaptáció kerül a piacra, azt előbb-utóbb muszáj kipróbálnom. Naomi Novik esetében ez inkább utóbb történik, de jobb később, mint soha. A Farkasszemhez hasonlóan ezt is kikölcsönöztem már, tehát logikus módon minél hamarabb kézbe szeretném venni. Így került a Rengeteg a második helyre -- de könnyen megeshet, hogy nem várok vele februárig. Ebben az esetben azt hiszem, Katherine Arden A medve és a csalogány c. regénye fogja helyettesíteni, hogy legalább a népmese-hangulat biztosítva legyen, ami szerintem a februári farsangi időszakhoz is remekül passzol.
március:
ALICE HOFFMAN: ÁTKOZOTT BOSZORKÁK
Palatinus, Budapest, 2007.
272 oldal, fordította Nagy Nóra.
Fülszöveg:
A Hetedik mennyország írójának kitűnő romantikus regényéből néhány éve Nicole Kidman és Sandra Bullock főszereplésével készítettek nagy sikert aratott szerelmes vígjátékot.
A hol kacagtatóan bájos, hol krimiszerűen izgalmas történet főszereplői az évszázadok óta különös tulajdonságokkal felruházott Owens család lánygyermekei. Gillian és Sally éveken át tapasztalhatják, milyen kínokat okoz a szenvedélyes szerelem mindazoknak, akik két nagynénjüket különféle varázsszerekért felkeresik. Megfogadják, hogy soha életükben nem lesznek szerelmesek – de persze a sors közbeszól. A lányok útja felnőttként elválik, ám egy szokatlan esemény ismét egymás mellé sodorja őket, és ekkor mintha elfojthatatlanul törne fel mindaz, amitől mindig is igyekeztek elzárkózni.
Finom humora, mélységes emberismerete és megkapó, ironikus nyelvezete miatt Alice Hoffmant gyakorta emlegetik a manapság reneszánszát élő Jane Austen modern megfelelőjeként.
Választásom oka:
Március a nőnap miatt elnyerte nálam "a nőerő hava" titulust, ezért mindenképpen egy nőkről szóló ÉS női szerző által írt könyvet szerettem volna választani erre a hónapra. A történet filmfeldolgozását nagyon régen láttam, és csak annyira emlékszem belőle, hogy jól szórakoztam. Sokkal többet a regénytől sem várok, és jobb is, hogy semmi sem rémlik a cselekményből, mert így legalább megmarad az újdonság illúziója.
április:
GREGORY MAGUIRE: A BOSZORKÁNY
A Gonosz Nyugati Boszorkány élete és kora
Kelly, Budapest, 2009.
432 oldal, fordította Pék Zoltán.
Fülszöveg:
Mindenki ismeri az Óz, a csodák csodája meséjét, amelyben Dorka, a kansasi kislány legyőzi a Gonosz Nyugati Boszorkányt. Ám az csak a történet egyik oldala. A titokzatos Boszorkányról semmit sem tudunk. Ő vajon honnét jött? Hogyan lett gonosz? És egyáltalán, mit jelent gonosznak lenni?
Aki elolvassa Gregory Maguire csodálatos regényét, az soha többé nem tud ugyanolyan szemmel nézni Óz világára. A Boszorkány egy olyan vidéken játszódik, ahol a beszélő állatok az egyenjogúságért küzdenek, a mumpicföldiek a középosztály stabilitására vágynak, a sárga téglás út pedig az elnyomás szimbóluma a kvarangyok számára. Itt születik és nevelkedik a zöldbőrű Elfaba, az éles elmével megáldott, de hányatott sorsú teremtés, akiből felnőttként a Gonosz Nyugati Boszorkány lesz, és akinek élettörténete újraértelmezi a jó és a gonosz örök szembenállását.
Választásom oka:
Az egyik kedvenc youtuberem, Leena (@Leena Norms) egyik kedvenc könyvéről beszélünk, úgyhogy esélytelen, hogy ne élvezzem én is. Egyedül a hossza aggaszt, mivel elég nagyméretű, elég kicsi betűkkel nyomtatott regényről van szó, tehát olyan hónapra kell tartogatnom, amikor több időm lesz szórakozásból olvasni. Az egyik lehetséges jelölt erre az április, amikor tavaszi szünet lesz az egyetemen. Amúgy a tavaszi szemeszter lesz az utolsó, amit nappali tagozaton fogok tölteni, szeptembertől át akarok menni levelezőre, mert már alig lesz olyan kurzusom, amit nem otthoni munkával kell teljesíteni... mindegy. Folytassuk a listát!
május:
JOANNE HARRIS: SZENT BOLONDOK
Ulpius-ház, Budapest, 2005.
396 oldal, fordította Szűr-Szabó Katalin.
Fülszöveg:
A Csokoládé, a Szederbor, az Ötnegyed narancs, a Partvidékiek és A francia konyha világhírű szerzője ezúttal időutazásra indul a tizenhetedik századi Franciaországba, a boszorkányperek, a királygyilkosság és a vallási téboly hazájába.
Juliette-et, a Szárnyas Asszony néven ismert kötéltáncosnőt körülményei arra kényszerítik, hogy kislányával, Fleurrel együtt Sainte Marie-de-la-Mer isten háta mögötti apátságában keressen menedéket, ahol Auguste nővérként éldegél a jólelkű apátnő gyámsága alatt. Ám rövidesen új szelek fújnak: IV. Henrik meggyilkolása hatalmas zűrzavart idéz elő Franciaországban.
Az apátnő halála után megérkezik Isabelle, az új rendfőnöknő, és Juliette meg az apátság békés élete szintén felbolydul. Mert a jövevény egy korrupt nemesi család tizenkét esztendős gyermeke. Isabelle ráadásul Juliette múltjának egyik kísértetét is magával hozza, aki papnak álcázza magát, és akitől Juliette jó okkal retteg…
Választásom oka:
Május a születésnapom hava, ezért az egyik kedvenc szerzőmet szeretném sorra keríteni. Joanne Harris azon kevés írók egyike, aki akármilyen könyvet publikál, azonnal szerzek belőle egy példányt. Ennek hála az összes magyarul is megjelent könyve itt feszít a polcomon, viszont körülbelül 1/4-ére még nem tudtam sort keríteni. A Szent bolondok is ezt a tábort erősíti -- de remélhetőleg már nem sokáig, csak maximum 6 hónapig.
június:
MIHAIL BULGAKOV: A MESTER ÉS MARGARITA
Európa, Budapest, 2010.
566 oldal, fordította Szőllősy Klára.
Fülszöveg:
„A kéziratok nem égnek el”-mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritá-nak akár a mottója is lehetne.
A regény - Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan - csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség…
Választásom oka:
Nyáron szeretném sorra venni a "legkomolyabb" boszorkás könyveimet, köztük ezt a kultikus klasszikust is. Idestova 10 éve vár a sorára a könyvespolcomon, és azóta többen is biztosítottak róla, hogy igazán nekem való a történet, biztosan rajongani fogok érte. Hát, oké, biztosan így lesz, de attól még kicsit tartok tőle, hogy ha rossz pillanatban veszem kézbe, amikor épp mentálisan nem vagyok elég fitt, akkor életem egyik legfantasztikusabb élményétől fosztom meg magam. Szurkolj, hogy júniusban jó passzban legyek!
július:
WASS ALBERT: A FUNTINELI BOSZORKÁNY I-III.
Kráter, Pomáz, 2003.
782 & 342 & 212 oldal.
Fülszöveg:
Erdély, havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában. Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.
Választásom oka:
Kamaszként olvastam Wass Albert Elvész a nyom című regényét, amit az első fejezettől kezdve alig bírtam letenni, de valamiért azóta sem vettem másik könyvet a kezembe az írótól. Pedig A funtineli boszorkány trilógiát azonnal megvettem, amint az Elvész a nyom utolsó oldalára értem, még az sem tartott vissza, hogy az egyik ismerősöm azzal ijesztgetett, hogy a trilógia első könyve olyan rossz, hogy be sem tudta fejezni, pedig amúgy imádja Wass Albert írásait. Bízom benne, hogy nekem mégis tetszeni fog a történet, hiszen teljesen máshogy viszonyulok az olvasáshoz, mint ez az ismerősöm, és ennek hála az ízlésünk is különbözik. És mivel mind a három részt el szeretném olvasni egymás után, július tűnik a legjobb választásnak, amikor amúgy sem lesz sok dolgom, még ha el is mennék dolgozni.
augusztus:
NYULÁSZ PÉTER: HELKA I.
A Burok-völgy árnyai
Betűtészta, Budakeszi, 2011.
312 oldal.
Fülszöveg:
Különös események zavarják meg a Balaton északi partjának nyugodt mindennapjait. A tihanyi Soktornyú Kastély népe ünnepre készül: Helka hercegkisasszony hamarosan hivatalosan is trónörökössé válik. Ám hősünk unja a felhajtást, elszökik inkább a tiltott rengetegbe szamócázni.
Mindeközben a közeli Burok-völgyben sötét lelkű teremtmények gyülekeznek, hogy a kegyetlen Bora vezetésével feldúlják a Balaton békéjét, és bosszút álljanak a hercegi páron.
Helka legendája a Balaton elfeledett mítoszai közé tartozik. A fantasy határát súroló, kacagtatóan humoros kalandregényében Nyulász Péter számtalan utalást és információt rejtett el. Ismerd meg őket, és döntsd el: elhiszed-e, hogy valaha tündérek, hercegek, hercegnők, varázslók és manók lakták a mindannyiunk szívében helyet kapó Balatont! A könyvet elolvasva, késztetést érezhetsz Te is, hogy felfedezd a legendás helyszíneket, és ismerősként köszöntsd a Balaton tündérét, vagy a Bakony varázslóját, ha szembejön veled…
Választásom oka:
Augusztusról azonnal az államalapítás nemzeti ünnepe jut eszembe, ezért nyilvánvalóan egy magyar szerző regényét szeretném sorra keríteni, és a Helkánál nem is kívánhatnék jobb jelöltet a várólistámra. Egy magyar szerző az ifjúsági regények eszköztárát felhasználva újraélesztett egy boszorkánysággal kapcsolatos magyar mítoszt? Ide vele!
szeptember:
JOHN UPDIKE: AZ EASTWICKI ÖZVEGYEK
(Eastwick 2.)
Európa, Budapest, 2009.
380 oldal, fordította Tábori Zoltán.
Fülszöveg:
Több mint három évtized telt el az események óta, melyeket John Updike huszonöt évvel ezelőtti regényében, Az eastwicki boszorkányok-ban lefestett. A három elvált nő – Alexandra, Jane, Sukie – azóta otthagyta a várost, újraházasodott, megözvegyült. Gyászukat és magányukat úgy orvosolnák, ahogyan az az özvegyeknek már szokásuk: járják a világot, olyan idegen földekre merészkednek el, mint Kanada, Egyiptom, Kína, és felújítanak régi ismeretségeket.
Egyszer csak Sukie és Jane megkérdezi Alexandrától: mi lenne, ha egy nyaralás erejéig visszatérnének Eastwickbe? A régi Rhode Island-i tenger menti település, ahol sok haszontalanságot műveltek hajdanán az ördögi Darryl Van Horne ösztönzésére, még mindig tartogat a számukra varázslatot. Darrylnek ugyan nyoma veszett, szeretőik pedig megöregedtek vagy meghaltak, de azért még lenyűgözik őket a falu ismerős utcái és helyei, ahol régen felszabadult, hatalommal bíró nőkként élvezték életük pajzán delét. És a helybeliek között még mindig akadnak, akik nem felejtették el őket, akik a vesztüket kívánják.
Hogyan birkóznak meg egykori gonosz praktikáik következményeivel, egy rejtélyes és megdöbbentő ellenvarázslattal s a rohamos öregedéssel – erről szól ez az egyszerre elbűvölő és baljós folytatás, a 2009 januárjában elhunyt nagy író utolsó regénye.
Választásom oka:
Az eastwicki boszorkányok az egyik kedvenc regényem, nem csak a boszorkás történeteken belül, hanem életem legjobb olvasmányai közül is. De amikor megtudtam, hogy John Updike folytatást is írt hozzá, egy kicsit elszontyolodtam. Tartottam tőle, hogy úgy járok, mint Az emlékek őrével, ami szintén az egyik kedvenc olvasmányom valaha, és aminek a folytatásai sokszorosan alulmúlták az elődjüket. Ugyanakkor ha már egy boszorkányos évet tartok, úgy érzem, muszáj adnom ennek is egy esélyt. A szeptemberi, nyárból őszbe hajló, keserédes időszak pont jónak tűnik erre.
október:
NEIL GAIMAN: CORALINE
Agave Könyvek, Budapest, 2017.
144 oldal, fordította Pék Zoltán.
Fülszöveg:
Coraline családjának új lakásában huszonegy ablak és tizennégy ajtó van. Tizenhárom ajtó nyílik és csukódik. A tizennegyedik zárva van, mögötte csak egy téglafal, amíg egy nap Coraline ki nem nyitja, és egy átjárót nem talál egy másik házba, amely a sajátjuk mása. Csak mégis más…
Eleinte a másik lakásban minden csodás. Jobb a kaja. A játékdobozban felhúzható angyal van, amely körbe-körbe repül a szobában, a könyvek képei mozognak, a dinoszaurusz-koponya csattogtatja a fogát. És van itt Coraline-nak másik anyja és másik apja is, akik azt akarják, hogy velük maradjon. Legyen az ő kislányuk. Meg akarják változtatni, és többé el nem engedni. Ebben a lakásban a tükör mögött még más gyerekek is csapdába estek. Coraline az egyetlen reményük. Be kell vetnie minden ravaszságát, hogy megmentse az elveszett gyerekeket, a szüleit és saját, normális életét.
Választásom oka:
Októberben, a halloweeni készülődés alatt nyilván muszáj lesz egy misztikus, creepy sztorit választanom, és a Coraline amúgy is ősidők óta toporog türelmetlenül a várólistámon. Általában angolul olvasom Neil Gaiman történeteit, és remélhetőleg jövő októberig ezt a kultikus művet is sikerül beszereznem az eredeti nyelvén.
november:
KATHERINE ARDEN: A MEDVE ÉS A CSALOGÁNY
(Az északi erdő legendája 1.)
Alexandra, Pécs, 2018.
382 oldal, fordította Iváncsics Irma.
Fülszöveg:
Gyilkos szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé.
Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát.
Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.
Választásom oka:
Novemberben már teljesen át szoktam szellemülni, misztikusan téli hangulat lesz úrrá rajtam, tele varázslattal és forróborral. Ehhez tökéletesen illenek a hőn szeretett népmese-feldolgozásaim, és külön öröm, hogy ezúttal egy orosz babonákkal átszőtt történetet vehetek majd kézbe, ami eddig jóformán teljesen ismeretlen volt a számomra. Ha pedig mégis fel kell cserélnem a Rengeteggel februárban, novemberben kénytelen leszek elolvasni a sorozat második kötetét, A lány a toronybant.
december:
ROALD DAHL: BOSZORKÁNYOK
Kolibri, Budapest, 2017.
202 oldal, fordította Pék Zoltán.
Fülszöveg:
Gyerekmesékben a boszorkányok mindig fura, fekete kalapot és fekete köpönyeget viselnek, valamint seprűnyélen lovagolnak. Ez azonban nem egy gyerekmese, itt most az igazi boszorkányokról lesz szó. A legfontosabb dolog, amit az igazi boszorkányokról tudni kell, a következő. Nagyon figyeljetek, és sose felejtsétek el, amit most mondok.
Az igazi boszorkányok hétköznapi ruhákat hordanak, és nagyon hasonlítanak a hétköznapi nőkhöz. Hétköznapi házakban élnek, és hétköznapi állásuk van.
Ezért olyan nehéz nyakon csípni őket.
Roald Dahl a Meghökkentő mesék írójaként vált közismertté, de Nagy-Britanniában és világszerte gyerekkönyveivel lett igazán népszerű. Ezek a könyvek azonban nemcsak a gyerekek számára, hanem a felnőtteknek is jó szórakozást nyújtanak. Lebilincselő történeteit mesterien szövi át humorral, bájjal és bölcsességgel, de a meghökkentő fordulatok itt sem maradhatnak el. Roald Dahl-t Nagy-Britannia legnépszerűbb szerzőjének választották meg, Boszorkányok című könyve 1983-ban pedig elnyerte a Whitbread-díjat, mely elismerés a legjobb kortárs brit szerzőt illeti meg.
Választásom oka:
December számomra a karácsony miatt a gyermekirodalom hava, így azonnal Roald Dahl klasszikusa jutott eszembe. Nem tudnám megmagyarázni, miért nem olvastam még semmit az írótól, hiszen mind a Mailda, mind a Charlie és a csokigyár első filmfeldolgozása nagyon tetszett kiskamasz koromban. Egyszerűen még nem volt elég kedvem olvasmányként is átélni Dahl elborult elméjét, de úgy érzem, most már tényleg eljött az ideje... csupán egy évet kell még várnom vele.
Neked melyek a kedvenc boszorkányos könyveid? A Harry Pottert most légyszi, hanyagoljuk, de minden más ajánlást szívesen fogadok. Lássuk, hátha még meg tudod változtatni a várólistámat!
Addig is köszönöm a látogatást, és további csodaszép napot kívánok!
Bye.
Egyébként Sophie Carlon youtuber nemrég indított egy videóesszé-sorozatot,
melynek kifejezetten a boszorkányság történelme, illetve a boszorkányok
különböző médiumokban történő megjelenítése a témája.
Ha érdekel a dolog, ITT tudod meglesni a csatornáját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése