2020/08/07

olvasatlan kincseim | 2017. augusztus


Szervusz, kedves Blog-Vándor!


Júniusban belevágtam az OLVASATLAN KINCSEIM projektbe, mely során a három évvel ezelőtt vásárolt, még olvasatlan könyveimet veszem végre kézbe. A júliusi forduló elmaradt, mivel - számomra is meglepő módon - a 2017 júliusában vásárolt könyveim közül az összeset kiolvastam már, amiért büszkén meg is lapogattam a vállaimat. Az egyetlen olvasatlan könyvem, amit abban a hónapban szereztem, egy antikvár ajándékkönyv, és azokat nem számítom bele a projektbe, hiszen nem én magam választottam őket.

A mai bejegyzés kezdetén megnézzük a júniusi forduló eredményét, majd rátérünk az augusztusi olvasottak és olvasatlanok listájára. Íme!



JÚNIUSI EREDMÉNY:


Az első fordulóban (ITT) említett 2 olvasatlan könyvem közül egyedül Szalóczi Dániel Mosakodj, Petike, addig nem nézlek indiánnak c. regényére tudtam sort keríteni, az viszont abszolút megérte a pénzét! Pontosan azt kaptam tőle, amiben reménykedtem: pofátlan, térdcsapkodó őrületet. Minden pesszimista mozzanatára jutott egy olyan is, ami minden undorító körítése ellenére váratlanul megmarkolta, majd alaposan kifacsarta a szívemet, és mindeközben széles mosolyt csalt az arcomra. Nem ajánlom mindenkinek, de akik szeretik Irvine Welsh írásait, ezen is jól fognak szórakozni.

A Misima Jukio élete és halála c. életrajzra már sajnos nem jutott időm, ezért egy ezressel nőtt a persely. Gondolkodtam rajta, milyen más "produktív büntetést" végezhetnék el, ha nem sikerül adott hónapban kiolvasnom egy könyvet a projekt alatt, de még mindig nem jutott jobb az eszembe a pénzbírságnál. Az kizárt, hogy megszabaduljak ezektől a könyvektől, de tárt karokkal várok minden egyéb javaslatot!




KORÁBBAN OLVASOTTAK:




CUCUI JASZUTAKA: AZ IDŐ FELETT JÁRÓ LÁNY

Valahol említettem már, mennyire lehangolónak találtam ezt a kisregényt. Annyian szeretik, én meg annyira szeretem a japán irodalmat, hogy biztos voltam benne, hogy nekem is tetszeni fog. De a szereplőkkel sem tudtam megbarátkozni, a cselekmény meg egyenesen untatott. Semmi izgalmasat nem ad hozzá a történethez az időutazás aspektusa, csak úgy ott van, mint kavics az útszélen. A szerelmi szál meg egyenesen érthetetlen volt a számomra. Egyszer csak ott termett a semmiből, vagy csak azért nem vettem észre, mert annyira nem érdekelt, mi történik a szereplőkkel... valamelyik a kettő közül. A kötet második, rövidebb írása sokkal egyszerűbb szerkezetű volt, de sokkal hangulatosabb is. Enyhe lélektani horrorra hajazó misztikus szálat követhetünk végig, de igazából semmi durva nem történik benne. Semmi különös, de olvasás közben végig fenntartotta a figyelmemet, és ez már több, mint amit az első kisregény elért.




FUTAKI ATTILA - NIKOLÉNYI GERGELY: SPIRÁL

Sajnos ez sem lett kedvencem. Futaki Attila rajzai egyszerűen bámulatosak, és olyan kifejezőek, hogy jóformán semmi szükség a szövegre. De sajnos bizony itt ez a szöveg, középszerűségének teljes valójában. Nagyon mély akar lenni, és nagyon szájbarágósan kutatja ezt a mélységet. Nyomasztó hangulatot szeretne teremteni, és közben az a legnyomasztóbb, hogy ilyen kínos zagyvaságot nyomtattak a csodálatos grafikai munkára. Bocs, ha durva vagyok, de ezt jobban át kellett volna gondolni, fiúk.




NISIO ISIN: DEATH NOTE - ANOTHER NOTE

Nem vallanám magam kifejezett Death Note fanatikusnak. Csak a 12 manga kötetet, az animének egy híján az összes DVD-jét, néhány kitűzőt meg két kiegészítő regényt szereztem be a sorozattal kapcsolatban, ez tényleg nem sok... khm. Mindegy is; a kiegészítő regényeket németül rendeltem meg, mert akkoriban még nem volt bookdepository, vagy legalábbis nem volt ennyire jól menő üzlet. Hogyha ma akarnám kézbe venni őket, biztosan tőlük rendelném mindkettőt angolul, mert sokkal szebb kiadásokban is megjelentek már. De örülök ezeknek a kiadásoknak is.

A képen látható regény egy előzménytörténet, azt az időszakot írja le, amikor L a BB gyilkosságok felderítésén dolgozik Misora Naomival Los Angelesben. Nisio Isin nem lehet ismeretlen író a light novel műfaj kedvelőinek. Úgy hallom, ő az egyik legsikeresebb szerző a szakmában, és ebben a regényében nem csalódtam, szóval könnyen lehet, hogy még rendelek tőle valamit a jövőben.




TOKIÓ KALEN: RÉMMETRÓ 2. és 3.

Eddig csak az utolsó két kötetet tudtam beszerezni - a második részt ráadásul kétszer kellett megvennem, mert az első példányom hibás kiadás volt, egész oldalak hiányoztak belőle -, de az elsőt is sikerült online elolvasnom, hogy teljes legyen az élmény. Helyes kis horror antológia/trilógia ez. Nem vált a kedvencemmé, de elszórakoztatott pár óráig, ezért nem sajnáltam rá azt a pár százast, amit kértek a kötetekért.




YAZAWA AI: NANA 10.

A sorozat egyik legfontosabb kötetéről beszélünk. Nagyon szépen bontakozik ki egy több kötet óta fenyegető konfliktus, és amikor azt hinnéd, itt a vége mindennek, kedvenc hősnőink újra felkaparják magukat a padlóról, és megállíthatatlanul haladnak előre az álmaik beteljesítése érdekében. Szívszorító, kacagtató, szeszélyes és bájos - a Nana legjava.




ZEP: TITEUF - A ZÉLET CÉLJA

Akkoriban teljesítettem egy képregény-történelemmel foglalkozó, szabadon választható kurzust a PTE-n, ahol ez a képregény-sorozat is szóba került. Fiatalabb olvasókat, főként fiúkat megcélzó gag-kötetről beszélünk, amit felnőtt nőként vettem kézbe, ezért nagyon nem is tudok mást mondani róla, mint hogy aranyos volt. Talán fel fogom olvasni a saját gyerekemnek is, ha lesz olyanom valaha.




MÉG OLVASATLANOK:




M: DEATH NOTE - L CHANGE THE WORLD

Íme a másik kiegészítő kötet, amiről fentebb beszéltem. Az Another Note-tal szemben ez a könyv az azonos című film regényesített változata, a film maga pedig egy alternatív befejezés cselekményét meséli el, szóval még annyi köze sincs az eredeti mangákhoz, mint Nisio Isin regényének. De ha már lúd, legyen kövér! - gondoltam három évvel ezelőtt, és hezitálás nélkül virtuális kosaramba dobtam ezt a példányt is az Another Note-tal együtt. Szívesen tartanék egy Death Note hetet, vagy legalább egy hétvégét, amikor újraélem a teljes gyűjteményem nyújtotta élményeket az L change the World elolvasása előtt, de nem biztos, hogy belefér az időmbe. Majd meglátjuk.




FELIX SALTEN: BAMBI GYERMEKEI
(Bambi 2.)

Ezt a szépséget pedig elkezdtem már egyszer, de mint oly sok olvasmányt, ezt is félbehagytam, mert találtam mást, ami akkor jobban izgatta a fantáziámat. Ejnye-bejnye, eva mama, szégyelld magad! Szégyellem is, ne aggódj. Tudom jól, hogy legalább annyira imádni fogom ezt is, mint az eredeti Bambit, ugyanis mindkét történet megvan rádiójáték formájában is, és kölyökként rongyosra hallgattam a kazettákat. Nagyon szívesen írnék mindkét könyvről bővebb beszámolót, mert nem egyszerű gyerekkönyvekről van szó. Salten írásai sok kincset rejtenek magukban a fiatalabb és a felnőtt olvasók számára egyaránt, ezért nyugodt szívvel ajánlom a Bambi gyermekeit - látatlanban is.




Nini, a múltkorihoz hasonlóan most is csak két regénnyel bővült a havi várólistám. Vagyis sokkal jobban állok az itthoni könyveim olvasási arányával, mint elsőre gondoltam. Reméljük, ez az arány nem fog hirtelen kibillenni az elkövetkező hónapokban, mert az idei tanévben irtó elfoglalt leszek. Kívánj szerencsét!

Köszönöm a látogatást, és további gyönyörű napot kívánok Neked!


Bye.



Ma a legfrissebb (2020. áprilisi) OLDCODEX zenevideóval zárunk,
mert végig őket hallgattam a bejegyzés írása alatt.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése