2020/05/25

33/40 | queer lit readathon várólista




Szervusz, kedves Blog-Vándor!


Valami van a levegőben. Egyre többször ébredek királyságos olvasós maratonok bejelentésére. Ma Virág (@A penchant for fantasy) volt soron, hogy megörvendeztessen: EBBEN a bejegyzésében felhívta figyelmemet a QUEER LIT READ-A-THON néven futó kezdeményezésre.

A részvételhez annyit kell tenned, hogy május 31. és június 6. között elolvasol egy LMBTQ+ témával foglalkozó könyvet. Ha viszont komolyabban el szeretnél merülni a maratonban, a kihívás szervezői készítettek egy bingó táblát, izgalmasabbnál izgalmasabb feladatokkal, amik vezérelhetnek az olvasmányaid kiválasztása során.



Az esemény instagramját ITT éred el.


És most jön a csattanó: fogalmam sincs, melyik feladatokat sikerülhet teljesítenem, mert kizárólag a már birtokomban lévő könyvekből fogok táplálkozni, illetve becsúszhat pár manga, amit útközben fedezek fel. Elsősorban összeszedtem a polcom LMBTQ+ tartalmát, mindent, amit még nem olvastam el.

A terv a következő: TE fogod kiválasztani az olvasmányaimat az alábbi listáról. Melyiket olvastad már? Melyiket ajánlod? Melyiktől maradjak távolabb 1,5 méternél? - Előre is köszönöm a közreműködést!





NAOMI ALDERMAN: ENGEDETLENSÉG
A rabbi meg a lánya címmel is megjelent


XXI. Század, Budapest, 2018.
302 oldal, fordította Feig András.
Fülszöveg:

Ronit ​Krushka harminckét éves, New Yorkban él, és leszbikus létére főnökével, egy nős férfival folytat viszonyt. Apja halála után visszatér szülővárosába, Londonba. Ortodox zsidó családból származik, de nem gyakorolja a vallást, és rég elhidegült apjától is, aki befolyásos rabbi volt. Hazatérése nem mentes a konfliktusoktól: a hagyománytisztelő közösségben, ahol felnőtt, már Ronit puszta lénye is hajmeresztő provokáció.

De a sokkhatás kölcsönös. Ronit viszontlátja unokatestvérét, Dovidot, akiből rabbi lett, ráadásul Ronit régi szerelmét vette feleségül. Ronit nem tér magához: unokatestvére és régi szerelme is egész más, mint annak idején.

Ronitot friss tapasztalatai arra kényszerítik, hogy mindent átértékeljen, amit az életről gondolt.

Naomi Alderman 1974-ben született Londonban. Rendszeresen ír a Guardianbe, a Bath-i egyetem oktatója. Az Engedetlenség az első regénye – az ebből készült amerikai filmet Magyarországon A rabbi meg a lánya címmel vetítették, két főszereplője Rachel Weisz és Rachel McAdams. A hatalom című disztópiájával 2016-ban robbant be a világ könyvpiacaira: több tucat nyelvre lefordították, díjak sokaságát söpörte be, regénye egyszeriben a feminista mozgalmak megkerülhetetlen hivatkozási pontjává vált.





DENIS DIDEROT: AZ APÁCA


Európa, Budapest, 1976.
198 oldal, fordította Máthé Klára.
Fülszöveg:

A nagy XVIII. századi francia filozófus, kritikus, enciklopédista és regényíró legjobb regénye ez a mű.

Egy sugárzóan ártatlan és megkapóan életvidám fiatal lányt kolostorba kényszerít a családja. Jóságában és elhagyatottságában engedelmeskedik, leteszi az örök fogadalmat, de minden csepp vére lázad az élet törvényeit megcsúfoló rabság ellen és ki akar szabadulni.

 Hanem a korabeli egyház nem tűrheti a rendbontást, és Suzanne nővérnek meg kell járnia a legmélyebb poklot is: börtönőrei, eltorzult lelkű szerencsétlen társai az ördögnél is gonoszabbak.

Diderot regénye az igazi nagy művek jegyeit viseli: árnyalt jellemekben gazdag, kitűnően felépített, izgalmas – és születése idején veszedelmesen szókimondó, bátor alkotás.





MADELINE MILLER: AKHILLEUSZ DALA


General Press, Budapest, 2014.
334 oldal, fordította Szigeti Judit.
Fülszöveg:

Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről.

A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó – ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük.

Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől…





MISIMA JUKIO: EGY MASZK VALLOMÁSAI
Egy maszk vallomása címmel is megjelent


Jelenkor, Budapest, 2018.
232 oldal, fordította Gy. Horváth László.
Fülszöveg:

Misima Jukio önéletrajzi ihletésű regénye megrázó dokumentuma annak, ahogy egy fiatal fiú önnön másságára eszmél a harmincas-negyvenes évek Japánjában: kortársaival ellentétben nem csupán saját neméhez vonzódik, de a vér, az erőszak, a halál is elválaszthatatlanul összefonódik számára az erotikával. A világháború felé sodródó tradicionális társadalomban nem vállalhatja fel igazi énjét, s egy idő után már maga sem tudja, meddig tart ő, és hol kezdődik az álarca.

Misima Jukio a hagyományosan nem individualista keleti kultúrában addig szinte példátlan mélységgel és nyíltsággal tárja fel ezt a belső harcot: szembenéz önmagával, miközben pszichológiai szigorral boncolja az egyén és a világ viszonyát. Ez teszi az Egy maszk vallomásait a modern japán irodalom megkerülhetetlen alkotásává, mely – tér- és időbeli távolsága ellenére – ma is érvényes, húsba vágó kérdésekre keresi a választ.

Az 1949-ben írt regényt Gy. Horváth László új fordításában adjuk közre.





MOSKÁT ANITA: IRHA ÉS BŐR


GABO, Budapest, 2019.
608 oldal.
Fülszöveg:

Alig ​két évtizede állatok milliói bábozódtak be világszerte, hogy aztán félig emberré alakulva bújjanak elő. Az emberiségnek hozzá kellett szoknia, hogy többé nem a Homo sapiens az egyetlen értelmes faj, és hogy a teremtés újabb hullámai megállíthatatlanok. A fajzatok élethez való joga azóta is heves viták tárgya, és amikor Magyarországon népszavazásra kerül a kérdés, hogy az itt élő, gettókba zárt és bérmunkásként dolgoztatott fajzatokat törvényileg embereknek tekintsék-e, a fal mindkét oldalán kiélesedik a helyzet.

August, a Nemzetközi Fajzatügyi Szervezet kampánymenedzsere minden eszközt megragad, hogy a közvéleményt a fajzatok oldalára állítsa, de hamarosan ő kerül kínos vizsgálódások kereszttüzébe. Pilar, a világtól elzártan, televízió előtt felnőtt borz minden állatnak segítene, ám barátait és feladatát is rosszul választja meg. Kirill, az őzfajzat blogger a fajzatok történeteit írja meg, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a gettó mélyén pedig mindent elsöprő sztorira bukkan.

Moskát Anita, a Horgonyhely szerzője harmadik regényében brutálisan eredeti és kíméletlen világot tár elénk, amelyben szervesen összeolvad az állat és az ember. Ez a történet garantáltan sokáig velünk marad: bekúszik a bőrünk – vagy irhánk – alá.





SARAH WINMAN: BÁDOGEMBER


XXI. Század, Budapest, 2018.
270 oldal, fordította Béké
si József.
Fülszöveg:

Az egész egy tombolán nyert festménnyel kezdődött: tizenöt napraforgóval, amit egy olyan nő akaszt ki a falra, aki hisz benne, hogy a fiúk és a férfiak csodálatos dolgokra képesek.

És van két fiú, Ellis és Michael, akik elválaszthatatlanok egymástól. És a fiúkból férfiak lesznek, aztán besétál az életükbe Anne, és ez mindent megváltoztat és nem változtat meg semmit.

Sarah Winman Bádogembere a nagy sikerű Amikor Isten nyúl volt és Csodálatos dolgok éve nyomdokaiban járó szerelmes levél az emberi kedvességről és barátságról, veszteségről és túlélésről.





JEANETTE WINTERSON: AZ IDŐSZAKADÉK


Kossuth, Budapest, 2016.
296 oldal, fordította Lukács Laura.
Fülszöveg:

Új-Bohémia, Egyesült Államok. Vihar. Egy fekete férfi fehér leánycsecsemőt talál egy kórház babamentő inkubátorában. Magához veszi, maga sem tudja, miért, hazaviszi – és felneveli.

London, Anglia. Leo Kaiser remekül érti a pénzcsinálás módozatait, de nem tud mit kezdeni mérhetetlen féltékenységével. Legjobb barátját azzal gyanúsítja, hogy születendő gyermekének valójában ő az apja.

Új-Bohémia, 17 év múlva. Egy fiú és egy lány egymásba szeretnek, de fogalmuk sincs, kik is ők valójában – a felfedezés új világot nyit meg előttük.





JEANETTE WINTERSON: A SZENVEDÉLY


Európa, Budapest, 1998.
192 oldal, fordította Lengyel Éva.
Fülszöveg:

A napóleoni háborúk idején játszódó regény két egyszerű, mégis rendkívüli ember élettörténetét fűzi össze.

Henri, a tizenhat éves parasztfiú Napóleont bálványozva beáll a Grande Armée-ba, és szakácsinasaként egészen Oroszországig kíséri. Villanelle egy velencei csónakos lánya, ám a férfi csónakosokhoz hasonlóan – akiknek, mivel nem tudnak úszni, járniuk kell a vízen – hártya van a lábujjai között.

Henri nagy „történelmi” rajongásával szemben ott áll Villanelle „privát” szerelme egy előkelő velencei patríciusnő iránt, a megmásíthatatlan történelemmel szemben a fiktív sorsok mikrotörténelme.

A valóság fantasztikumának és a tündérmesei elemeknek az ötvözéséből a rögeszme és a szenvedély, a szerelem természetrajza tárul elénk Jeanette Winterson sokak által legjobbnak tartott regényében.





Nos, ez volna a fantasztikus queer lit gyűjteményem. Ha kedved szottyan segíteni az olvasmányok kiválasztásában, szeretettel várlak az insta oldalamra (ITT vagyok, ragyogok), ahol minden új könyv elkezdése előtt létrehozok majd egy szavazást a következő könyv kiválasztására. Kíváncsian várom a javaslataidat!

Addig is köszönöm a látogatást, további csodaszép napot kívánok!

Bye.



Végül íme a szervezők bejelentő videói:

Kathy csatornáját ITT éred el.




Rogan csatornáját pedig ITT találod.

(Mivel Rogan süket, jelbeszéddel készít videókat.
Ha hozzám hasonlóan nem érted a jelnyelvet, kapcsold be a feliratokat!)






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése