2020/05/12

27/40 | polcmustra: egy csipetnyi Korea


Szervusz, kedves Blog-Vándor!


Japánnal ellentétben Észak- és Dél-Korea irodalma csak nemrég kezdett el érdekelni, egészen pontosan a tavalyi ASIAN READATHON alatt. Ennek következtében lényegesen kevesebb könyvet szereztem be a régió szerzőitől - eddig. Reményeim szerint ez a mennyiség hamarosan bővülni fog, addig is íme az a 3 szépirodalmi alkotás, valamint 1 ismeretterjesztő mű, amik jelenleg a polcomon csücsülnek!






HAN KANG: NEMES TEREMTMÉNYEK


Jelenkor, Budapest, 2018.
220 oldal, fordította Kiss Marcell.
Fülszöveg:

1980 májusában Dél-Koreában a diktatúra ellen tüntetnek a diákok. A hatalom válaszul bejelenti a szükségállapotot, kivezényli a hadsereget, és a katonák meggyilkolnak több száz fiatalt. A diákok, köztük tizennégy-tizenöt éves gimnazisták gyűjtik össze a harcokban elesett társaik holttestét, hogy azonosíthassák és eltemethessék őket. Ebből a tragédiából bomlik ki az áldozatok és a gyászoló túlélők története. Meg egy diktátor vezette rezsimé.

Elmesélni az elmesélhetetlent – erre vállalkozik a Nemzetközi Man Booker-díjas Növényevő szerzője. Han Kang második magyarul megjelenő regényében hazája, Dél-Korea elfojtott traumájának, a szülővárosában történt 1980-as véres kvangdzsui mészárlásnak állít emléket.

Kapcsolatunk:

Ez a legfrissebb szerzeményem mai listánkon, az első kényszerpihenős beszerzések bejegyzésben írtam róla először (ITT). Nem is tudom, mit fűzhetnék még hozzá az ott leírtakhoz. Érdekelnek a távol-keleti kultúrák, általában szeretem a nemzeti tragédiákat feldolgozó történelmi regényeket is, ráadásul Han Kang első regénye máig megborzongat, ha visszagondolok rá, szóval semmi okom nem volt ott hagyni a könyvesboltban. Szívesen olvasnám el minél hamarabb, talán még májusban, amíg tart az Asian Readathon... talán később. Mindenesetre most nagyon rákaptam a kelet-ázsiai irodalom ízére, szívesen vetném bele magam egy nagyobb projektbe is ezzel kapcsolatban. Mihelyst lezárjuk az egyetemi félévet.





KYUNG-SOOK SHIN: VIGYÁZZATOK ANYÁRA!


Könyvmolyképző, Szeged, 2012.
246 oldal, fordította Molnár Edit.
Fülszöveg:

Amikor a 69 éves Szonjo (So-nyo) elszakad férjétől a szöuli metróállomás forgatagában, családja kétségbeesetten indul a keresésére. Mégis, ahogy a régóta lappangó titkok és a személyes sérelmek szépen lassan napvilágra kerülnek, mindenkiben felmerül a kérdés: vajon mennyire ismerik az asszonyt, akit anyjuknak neveznek?

A szívhez szóló hangokon, a lány, a fiú, a férj és az anya szemszögéből elmesélt történet egyszerre nyújt hiteles képet a mai Koreáról és egyetemes betekintést a családi szeretet témájába.

Kapcsolatunk:

Tavaly vettem ezt a könyvet a születésnapomra 7 további zsákmánnyal (melyekről ITT írtam), melyek közül ez a harmadik olvasmány, amit biztosan be fogok fejezni a 28-dik születésnapom előtt - az idei Asian Readathon keretein belül. Nem olyan regény, amit egy szuszra ki akarnék olvasni, pedig könnyen olvasható és nem is valami hosszú. Szeretem kisebb adagokban fogyasztani, nehogy elvesszen a téma súlya. Még körülbelül 20% van vissza belőle, majd bővebben is írok róla, ha befejeztem. Egyelőre csak ajánlani tudom.





YI MUN-YOL: TORZ HŐSÜNK


Pont, Budapest, 2016.
108 oldal, fordította Kim Heung Sick és Osváth Gábor.
Fülszöveg:

A ​regény a diktatúra kialakulásának, működésének majd felszámolásának folyamatát modellálja egy elemi iskola mikrovilágában.

Az ötvenes évek végén játszódó történet főhőse egy kisfiú; ő meséli el felnőttként azokat az élményeit, amelyek harminc év múltán is felkavarják. Sorsában a lényeges fordulatot az hozta, hogy apját váratlanul vidékre helyezik, és ő az egyik szöuli elitiskolából közönséges vidéki iskolába kerül. Ott meglepődve tapasztalja, hogy osztálybizalmi diáktársuk, akire az osztályfőnök kényelemből még a testi fenyítés jogát is átruházza, korlátlan, diktatórikus hatalommal bír hatvan (!) fiú fölött. Érdekfeszítő történet, lélektanilag igen hiteles a szöuli kisfiú betörésének, alattvalóvá züllesztésének rajza.

A haza kettéosztottságával foglalkozó nagyszámú koreai irodalmi alkotást azzal múlja fölül Yi Mun-yol életműve, hogy a tragédia okait nem a külső, nemzetközi körülményekben, hanem a koreai társadalom belső ellentmondásaiban s az egyéni döntésekben keresi.

Yi Mun-yol (1948) a legismertebb kortárs koreai író, műveit sok nyelvre lefordították. Élete is mintha a koreai nép huszadik századi zaklatott sorsát példázná: családja kettészakadt. Édesapjától a koreai háború választotta el: a balos érzelmű apa Északra távozott. Délen az anya a kisfiúval megtapasztalta a szegénységet, a környezet megvetését a kommunista apa miatt, a rendőrségi felügyeletet, hiszen „ilyen rokonnal” hosszú ideig gyanúsak voltak.

A Torz hősünk című kisregényben a koreai politikai élet allegorikus ábrázolásának művészi hitelességét üdvözölte a kritika.

Kapcsolatunk:

Ezt a kisregényt (vagy inkább hosszabb elbeszélést?) a tavalyi Asian Readathon alatt kölcsönöztem ki és olvastam el, és annyira megtetszett, hogy utána rögtön rendeltem magamnak egy saját példányt. EBBEN a bejegyzésben összegeztem is róla a véleményemet. Röviden: nekem nagyon bejött. Szívesen olvasnék még az ipsétől, és az újraolvasás sem kizárt.





BARBARA DEMICK: NINCS MIT IRIGYELNÜNK A VILÁGTÓL
Hétköznapi élet Észak-Koreában


Könyvmolyképző, Szeged, 2013.
392 oldal, fordította Ferencz Tamás és Lénárd Henrik.
Fülszöveg:

Észak-Korea a világ egyik legelnyomóbb és legtitokzatosabb országa. A besúgást bátorítják, a média a kormány ellenőrzése alatt áll. Az Elfújta a szél veszélyes könyvnek számít, melyet száműztek a polcokról. Az 1990-es években éhínség söpört végig az országon. Milliók haltak éhen, de a rezsim továbbra is kezében tartja a hatalmat. Számos interjú segítségével Barbara Demick elsőként mutatta be, hogy milyen is az élet ebben a rendkívüli országban hat hétköznapi ember sorsán keresztül, akiknek a szívszorító körülmények ellenére sikerült túlélni a Kedves Vezető országát.

Kapcsolatunk:

Most döbbentem rá, hogy az összes Koreával kapcsolatos könyvemet az elmúlt egy éven belül szereztem be. Ezt például a 2019. novemberi Vörös Pöttyös szeretetcsomag rendelésekor került a kosaramba (melyről ITT írtam). Nagyon örültem, hogy rátaláltam erre a riportkönyvre, mert ezekből tudható meg a legtöbb, leglényegesebb szociális- és pszichológiai adat. Ez talán kissé ridegen hangzik, de komolyan érdekel az észak-koreai helyzet. Remélem, nem kell csalódnom Barbara Demick tudósítói képességeiben, mert nincs annál nagyobb csalódás, mint amikor egy vagány riporterről kiderül, hogy tele van sz...-ral. Azt sosem bocsátanám meg.





Neked milyen koreai könyvek rejlene a könyvespolcodon? Inkább a politikai helyzet érdekel, vagy maga az irodalom? Kíváncsi vagyok a gondolataidra.

Ismét köszönöm a látogatást, további csodás napot kívánok Neked!

Bye.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése