Szervusz, kedves Blog-Vándor!
Közeleg a 28-dik születésnapom. Konkrétan itt kopog az ajtómon, izgága szörnyecskeként kaparássza a fát, és ha kikukucskálnék a kulcslyukon, biztosan vérben forgó szemekkel bámulna vissza rám. Nagyon undorodom a pillanattól, amikor be kell engednem magamhoz... egyetlen vigaszom, hogy az érkezése feljogosít egy csinos kis kívánságlista összeállítására.
A 9 KÖNYV 29 ELŐTT c. terv szerint maradéktalanul be fogom szerezni és el fogom olvasni a bejegyzésben szereplő 9 könyvet, hogy aztán - remélhetőleg - érdekes ajánló bejegyzést tudjak írni róluk Neked. Ezúttal három kelet-ázsiai kultúra irodalmára fókuszáltam: Japán, Kína és Korea (ebbe Észak- és Dél-Korea egyaránt beletartozik), és mindegyik régióból 3 híres szerző művét választottam ki. Vannak köztük olyan könyvek, amik idén jelennek meg kis hazánkban először, de olyanok is, amiket már 10+ éve be lehet szerezni magyarul is, illetve egy light novel is felkerült a listára, amit tutira sosem fognak kiadni magyar fordításban.
Remélem, az egyéves projekt során Neked is meg fogom hozni a kedvedet a kelet-ázsiai kultúrák irodalmának megismeréséhez. Hidd el, rengeteg kincset rejtenek magukban ezek a távoli országok!
J A P Á N
#1 SHO HINATA - EIICHIRO ODA: ACE'S STORY (1.)
VIZ Media, San Francisco, 2020.
174 oldal, fordította Stephen Paul.
Fülszöveg:
Ismerd meg Luffy bátyja, Ace eredettörténetét!
Az East Blue távoli pontján két alakot mos partra a tenger egy lakatlan szigetre: két teljesen különböző háttérrel rendelkező férfit, akik egyesítik erejüket, hogy olthatatlan kalandvágyuktól hajtva beutazzák a világot. Portgaz D. Ace hírhedt apja nyomdokaiba lépve saját maga is rettenthetetlen kalózkapitánnyá válik, Masked Deuce pedig vonakodva bár, de csatlakozik Ace-hez a Spade Pirates első tagjaként. A puszta túlélés sosem elég ezeknek a vakmerő martalócoknak, fergeteges kalandok és mesebeli kincsek reményében kerekednek fel az Új Világ felé.
Miért?
Egy átlagos One Piece rajongónak vallom magam. Nem vagyok annyira fanatikus, hogy beleássam magam a fandom legújabb elméleteibe a történet folytatásáról, de vagyok olyan lelkes, hogy szép fokozatosan gyűjtögetem a manga köteteket (jelenleg 70-nél járok, melyek 3 gyönyörű díszdobozban érkeztek hozzám). Ace karaktere az első megjelenésétől kezdve közel állt a szívemhez, hát nyilvánvaló, hogy azonnal le kell csapnom a személyes kalandjairól szóló regényekre most, hogy végre lefordították egy számomra is érthető nyelvre. Alig várom, hogy kézbe vehessem!
#2 MISIMA JUKIO: EGY MASZK VALLOMÁSAI
Jelenkor, Budapest, 2018.
232 oldal, fordította Gy. Horváth László.
Fülszöveg:
Misima Jukio önéletrajzi ihletésű regénye megrázó dokumentuma annak, ahogy egy fiatal fiú önnön másságára eszmél a harmincas-negyvenes évek Japánjában: kortársaival ellentétben nem csupán saját neméhez vonzódik, de a vér, az erőszak, a halál is elválaszthatatlanul összefonódik számára az erotikával. A világháború felé sodródó tradicionális társadalomban nem vállalhatja fel igazi énjét, s egy idő után már maga sem tudja, meddig tart ő, és hol kezdődik az álarca.
Misima Jukio a hagyományosan nem individualista keleti kultúrában addig szinte példátlan mélységgel és nyíltsággal tárja fel ezt a belső harcot: szembenéz önmagával, miközben pszichológiai szigorral boncolja az egyén és a világ viszonyát. Ez teszi az Egy maszk vallomásait a modern japán irodalom megkerülhetetlen alkotásává, mely – tér- és időbeli távolsága ellenére – ma is érvényes, húsba vágó kérdésekre keresi a választ.
Az 1949-ben írt regényt Gy. Horváth László új fordításában adjuk közre.
Miért?
Az abszolút kedvenc könyves vloggerem, Cliff (@Better Than Food) a felelős azért, hogy látatlanban is elkezdtem rajongani ezért az íróért. Annyira meggyőzőek Cliff értékelései, hogy már-már úgy érzem, régi kedvencemről beszél, amikor Misima könyveiről beszél. Azonban a szomorú valóság az, hogy még semmit sem olvastam Misimától. Őszintén szégyellem magam. Ez az állapot tarthatatlan!
#3 MURAKAMI RJÚ: NYAKIG A MISZÓBAN
Ulpius-ház, Budapest, 2004.
256 oldal, fordította Latorre Ágnes.
Fülszöveg:
Frank, a túlsúlyos amerikai turista szerződteti Kendzsit, a fiatal japán idegenvezetőt, hogy három estén át kalauzolja őt Tokió éjszakai negyedeiben. Kendzsiben szörnyű gyanú ébred, hogy Frank nem más, mint az a sorozatgyilkos, aki napok óta rettegésben tartja a várost.
Murakami Rjú a japán pszicho-thriller nagymestere otthonosan mozog a tokiói szexiparban, leleplezi a mai Japán kiüresedett és képmutató életét, bepillantást enged abba a megdöbbentő világba, ahol a középiskolás lányok divatot csinálnak a „fizetett randevú” és „kiállás” intézményéből, azaz a prostitúcióból. A Nyakig a miszóban az ezredforduló valóságshow-k uralta nyugati társadalmának, és a távol-keleti mindennapok árnyoldalának „vérhabot köhögő” lenyomata, Dosztojevszkij és Tarantino művészetének különös tehetségű örökösétől.
Miért?
Ez az egyetlen könyv Murakami Rjútól, ami megjelent magyarul, de még nem jutottam hozzá. Valahogy mindenképp meg fogom szerezni az elkövetkező 12 hónapban, aztán még a hazaúton a boltból el fogom olvasni, és imádni fogom minden egyes sorát. Ez nem lehet vitás.
K Í N A
#4 MO YAN: ÉLNI ÉS HALNI VÉGKIMERÜLÉSIG
Noran Libro, Budapest, 2020.
976 oldal, fordította Kiss Marcell.
Fülszöveg:
A regény elsőszámú narrátora, a kommunista hatalomátvétel után nem sokkal kivégzett földesúr, Ximen Nao hatszor születik újjá. Ötször állatbőrben – szamár, ökör, disznó, kutya, majom – majd hatodjára, abban a pillanatban, mikor beköszönt 2000 újéve, már emberként, a saját ükunokája, Nagyfejű Lan Qiansui testében, hogy 2005-ben, ötévesen nekifogjon az 1950 és 2000 között történt események elbeszélésének, és önmagába zárja a regényt.
Az állattestben bolyongó Ximen Nao hányattatásain, és a kivégzése után magára maradt családja tagjainak, a saját és ágyasai gyermekeinek, illetve az ő házastársaiknak szövevényes viszonyrendszerén, a családtagok nyomorúságán és boldogságán keresztül láthatjuk, hogy a választásnak milyen illúzióit kínálta fel a sors a világnak ezen a pontján, ebben az időben a reménytelenül csökönyös és az ambiciózusan elvtelen emberek számára. Mindeközben a család tagjai közül az idő előrehaladtával egyre jobban kiemelkedik a második narrátor, a hivatalnokká váló, majd a karrierjét egy szerelem miatt feladó Lan Jiefang.
Miért?
Nem tudom, hogy áll a magyar könyvpiac a kínai szerzőkkel jelenleg, de az én fejemben még mindig a Nobel-díjas Mo Yan a legismertebb kínai író kis hazánkban. Ez a könyve eredetileg 2006-ban jelent meg, de csak idén fordították le magyarra, ezért gyorsan be kéne szerezni, hogy jelezzük: igen, van igény a regényeire, köszönjük szépen!
#5 AMY TAN: A MENNYEI ÖRÖMÖK KLUBJA
Geopen, Budapest, 2006.
366 oldal, fordította Arató Katalin.
Fülszöveg:
Négy anya, négy lány, négy család története bontakozik ki a különlegesen megírt könyv lapjain. 1949-ben négy kínai emigráns fiatalasszony találkozgat San Franciscóban, hogy dim sumot egyen, madzsongot játsszon, de főleg azért, hogy meséléssel szórakoztassák egymást. Kibeszéletlen bánat és remény hívta életre a Mennyei Örömök Klubját, ahogy társaságukat nevezik, de ami összetartja, az a fennmaradás és a felemelkedés hihetetlenül erős vágya. Negyven év múlva lányaik folytatják a történetet, ki-ki a magáét.
Miért?
Erre a történetre a BKR (@Be Kind Rewind) csatorna vloggere hívta fel a figyelmemet a #OscarsSoWhite: From Anna May Wong to Awkwafina c. videójában. Csodálkozva örvendtem, hogy valaha lefordították a könyvet magyarra, és mivel mostanában kifejezetten érdekelnek az anya-lánya kapcsolatokat boncolgató történetek, pláne le akarok csapni rá. Fogalmam sincs, honnan tudnám beszerezni vállalható áron, de megteszem, és értesíteni foglak róla, becsszó.
#6 XUE YANPING: LAZÚRKŐ
Történet a Tiltott Város árnyékából
Libri, Budapest, 2020.
692 oldal, fordította Kiss Marcell.
Fülszöveg:
1977, Peking. Néhány fiatal, akiket a kulturális forradalom idején vidékre küldtek dolgozni, visszatér az újjászületőben lévő fővárosba. Többségüknek az a célja, hogy a régen várt egyetemi felvételire készüljön, azonban a zűrös ügyeiről és heves természetéről ismert Öreg Kettőt egészen más dolog foglalkoztatja – el akarja nyerni osztálytársa, a gyönyörű és okos Wu Qiang szerelmét. Legnagyobb örömére érzései viszonzásra lelnek, ám amikor környezetük tudomást szerez a viszonyukról, rosszindulatú pletykák kelnek szárnyra, amelyek súlyos árnyékot vetnek mindkettejük jövőjére.
Eközben Wu Qiang barátnője, Daling reménytelenül sóvárog Öreg Kettő után, de egy szomorú eseményt követően érzelmeit mélyen magába kell temetnie. Mindhárman keserű tapasztalatok árán tanulják meg, hogy bár a társadalomban komoly változások mentek végbe, a nagy múltú kínai lakóközösségek, a hutongok továbbra is sajátos rendszerek és értékek mentén működnek, és kegyetlenül kitaszítják azt, aki megszegi a szabályokat.
Sikerül vajon a fiataloknak megtalálni a boldogságot ebben a zavaros és sokszor közönyös világban? Vagy meg kell tanulniuk élni a saját törvényeik szerint?
A jelenleg Magyarországon élő kínai írónő legújabb, ízig-vérig pekingi könyve mesterien megírt tabló egy lüktető és páratlanul sokszínű nagyvárosról, múlt és jelen sokszor ambivalens kapcsolatáról, valamint a hétköznapok váratlan tragédiáiról és apró örömeiről.
Miért?
Igazából az írónő első regényét is be akarom szerezni, de mivel pont idén fog megjelenni az új könyve, inkább erre szeretném felhívni a figyelmedet. Rendeld elő jó óccsón - hahaha hehehe hahaha! -, és olvassuk el együtt!
K O R E A
#7 SUN-MI HWANG: RÜGY
A tyúk, aki a repülésről álmodott
Athenaeum, Budapest, 2014.
124 oldal, fordította Szabó T. Anna.
Fülszöveg:
Van egy nő. Anyává szeretne válni. Lehet bármi erősebb ennél a vágynál?
Az évtized legmeghatóbb történetében Sun-mi Hwang az anyai önzetlenség és áldozatvállalás olyan mélységeibe vezeti az olvasót, ahová író nem merészkedett korábban. Ismeretlen tartomány. Pedig minden nő ebben a tartományban él, aki valaha gyermeket hozott a világra. Anya az, akinek minden tette a gyermek boldogságában nyer értelmet, aki testét-lelkét adja a belőle lett másik életért. Szeret, erőt mutat, amikor arra van szükség, és gondolkodás nélkül adja akár az életét is, amikor eljön az idő.
Sun-mi Hwang egyszerű eszközökkel mesél egy tyúkról, aki megszökik ketrecéből, és mindenét feláldozza egyetlen utódjáért – egy kiskacsáért.
Miért?
Itt is az anya szerepkörrel kapcsolatos gondolatok érdekelnek, ráadásul a fordító nevét látva máris biztos vagyok benne, hogy nem csak a témát, de a tálalást is élvezni fogom.
#8 MIN JIN LEE: PACSINKÓ
Alexandra, Pécs, 2018.
544 oldal, fordította Barta Judit.
Fülszöveg:
„Nyertesből csak kevés akadt, vesztesből viszont annál több. Mi mégis tovább játszottunk, mert reméltük, hogy egyszer ránk mosolyog a szerencse!”
A történelem ritkán kegyes. Min Jin Lee mesterien megírt regényeposzában egy szegény, de öntudatos bevándorló család négy nemzedéke küzd azért, hogy száműzve hazájukból, amit sohase ismertek, saját sorsuk uraivá válhassanak.
Koreában az 1900-as évek elején a tizenéves Sunját, egy félig nyomorék halászember imádott lányát otthonuktól nem messze, a tengerparton elcsábítja egy gazdag idegen. A férfi elhalmozná mindennel, de amikor a lány ráébred, hogy teherbe esett – és hogy a szerelme nős –, nem hajlandó eladni magát. Inkább elfogadja egy szelíd, betegségekkel küzdő lelkész házassági ajánlatát, aki úton Japánba száll meg náluk. Ám döntésével, hogy elhagyja otthonát, és visszautasítja születendő fia nagy hatalmú apját, Sunja izgalmakkal teli családtörténetet indít el, ami a rákövetkező nemzedékekre is kihat.
A Pacsinkó egy lebilincselően megírt, drámai erejű történet szerelemről, áldozatkészségről, becsvágyról és hűségről. Erős és makacs asszonyok, odaadó nővérek és fiúk, erkölcsi válságban gyötrődő apák – ők Lee bonyolult és szenvedélyes szereplői, akik hol nyüzsgő utcai piacokon, hol japán elitegyetemek előadótermeiben, hol alvilági pacsinkó szalonokban bukkannak fel. Ám van bennük valami közös: mind túlélők, akik kiharcolják a maguk jussát a történelem részvétlen folyamában.
Min Jin Lee New York-i jogászként kezdi a pályáját, ám már ekkor díjakat nyer szépirodalmi és ismeretterjesztő munkáival. Néhány év elteltével már csak az írásnak él, alkotásait pedig egyre nagyobb érdeklődés övezi. Első regénye, a Free Food for Millionaires 2007-ben arat nagy sikereket. Neves magazinokban, folyóiratokban publikál, Amerika leghíresebb egyetemein tart előadásokat írásról, politikáról, filmről és irodalomról. 2007 és 2011 között Tokióban él, itt kutatja későbbi elsöprő sikerű regénye, a Pacsinkó anyagát. Ez utóbbit a New York Times 2017-ben a tíz legjobb könyv közé választja, és bekerül a National Book Award (Nemzeti Könyvdíj) döntőjébe. Több mint 75 bestsellerlistán szerepel, 25 nyelvre fordítják le. 2018-ban Min Jin Leet is beválasztja az Adweek Creative magazin a "10 író és szerkesztő, akik hatással voltak a nemzetközi párbeszédre" című listájára.
Miért?
Ugyanabban a BKR videóban hallottam erről a könyvről, mint A Mennyei Örömök Klubjáról. Tavaly jelentették be, hogy sorozatot készítenek a regényből, és jó szokásom ellenére ez esetben még a sorozat megtekintése előtt el szeretném olvasni a könyvet... mert rettentően türelmetlen vagyok.
#9 PAN-DJI: VÖRÖS ÉVEK
Dalok a diktatúrából
Libri, Budpest, 2019.
84 oldal, fordította Kovács Veronika.
Fülszöveg:
„Pan-dji versei a pokolban pompázó fájdalom virágai.”
A Vörös évek az Észak-Korea Szolzsenyicinjeként számon tartott ellenzéki író, Pan-dji második munkája.
Ez a kötet nem regény, hanem olyan versek gyűjteménye, amelyeknek segítségével a költő az emberi lelkiismeret kapuján igyekszik kopogtatni. Ebben az ötvenegy, viszonylag rövid versben egyértelműbben megfigyelhetjük a szerző mélységes ellenállásának hangját. Elkeseredett kiáltással próbálja hitelesen bemutatni országa körülményeit, ahol az emberek az állam rabszolgáiként tengetik napjaikat. De ír a szerelemről és a hiányról is. Soraiban egy olyan világ elevenedik meg, amelyet a nyugati kultúrkör már a múlt részének tekint. Pedig itt van velünk, jelen időben. És bármikor, bárhol szárba szökkenhet újra.
Miért?
Őszintén érdekel Észak-Korea társadalma. Zsigeri, morbid kíváncsisággal olvasom és nézem az észak-koreaiak életviteléről szóló cikkeket és filmeket. Számomra még mindig meseszerű gondolat, hogy itt él és virul egy konkrét disztópia a világ közepén. Mindent tudni akarok róla. Mindent! - és főleg persze azt, hogy milyen irodalmi alkotásokat termel egy ilyen környezet.
Remélem, jövőre ilyenkor már sokkal többet fogok tudni ezekről az országokról, és szórakoztató módon át fogom tudni adni a kultúrák irodalmával kapcsolatos gondolataimat Neked is. Addig is köszönöm a látogatást, csodás napot kívánok Neked!
Bye.
Szeretettel ajánlom figyelmedbe a fent említett videót,
mely a kelet-ázsiai színésznők hollywoodi helyzetét boncolgatja:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése