Mivel vasárnap nem értem rá kitölteni a beígért book taget, úgy döntöttem, ezt a kihívást használom fel, hogy belevágjak a We're Haunting You Togheter projektbe. A Stranger Things Book Taget Sarah Sunbeemz készítette, aki a sorozat jellegzetes elemei alapján összesen nyolc kérdést eszelt ki. Ha pedig még nem láttad a Stranger Things-t, hajrá-hajrá!! még van egy kis időd pótolni a hiányosságot a második évad megjelenése (okt. 27.) előtt, jómagam is nekiállok újranézni a bejegyzés megírása után, hogy felfrissítsem az emlékezetemet. Apró nehezítésként pedig most csak olyan regényeket fogok felsorolni a válaszaimban, amiket 2017-ben olvastam először.
#1 Epikus Intro: Nevezz meg egy könyvet, ami az első oldalától magával ragadott!
Szerencsére idén is sok ilyen könyvvel találkoztam, de mind közül kiemelkedik számomra Margaret Atwood klasszikusa, A szolgálólány meséje. A nyaram talán legzsúfoltabb hete alatt olvastam el, és szívesen faltam volna éjjel-nappal, ha nem lettek volna családi meg egyéb programjaim közben.
Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akitől a jövője függ...
#2 Dungeons & Dragons: Nevezz meg egy fantasy birodalmat, amit szívesen bebarangolnál!
Nagyon kevés fantasyt szoktam olvasni, de komolyan, gyalázatosan keveset, szégyellem is magam jó alaposan. El is határoztam, hogy jövőre jobban alámerülök a műfajban. Aztán rájöttem, hogy amúgy nem vagyok olyan béna, mint hittem, hiszen, ha regényt nem is, de rengeteg képregényt olvastam már a témában. Ettől függetlenül nagyon hálás lennék, ha megdobnál pár ajánlóval - minél darkosabb, veszélyesebb, annál jobb! -, addig pedig kénytelen vagyok egy mangát említeni:A 20-as évek Amerikájában járunk - íme Rosette nővér, a Magdaléna-rend démonvadásza, akit egy egykori démonúr kísér egy gyerek testében. Kettejük történetéről nem sokat tudni, de az biztos, hogy a bajkeverő duó komoly ellenfelektől sem retten meg - miközben több kárt okoznak, mintha eleve oda se mentek volna. A háttérben viszont egy tragikus történet sejlik fel...
Moriyama Daisuke műve javarészt az emberek világában játszódik, van azonban a Chrno Crusade-ben egy másik dimenzió is: a démonok világa, amiről alig tudunk meg valamit, és az a néhány info-morzsa is csupán halvány sejtésekre és vad találgatásokra elegendő. Vagyis nem csak azért szeretnék körbenézni a démonok birodalmában, mert rettentően kíváncsi vagyok a működésére, hanem azért is, hogy jobban megértsem magát a cselekményt, illetve a főgonosz motivációját... végül is, ha olyan idegenvezetőim lennének, mint Rosette és Chrno verhetetlen párosa, mi veszítenivalóm lenne?
#3 Csapatszellem: Nevezd meg a kedvenc könyves baráti társaságodat!
Becsszó, ez lesz az utolsó manga ebben a felsorolásban, de soha többé nem tudnék tükörbe nézni, ha ehhez a ponthoz nem Yazawa Ai mesterművét választanám!
Ó, bizony nem csak a két Nana sorsa fonódik itt össze. Oosaki Nana együttese, a Black Stones zenekar tagjai, illetve Komatsu Nana régi barátnője, Junko és az ő ismerősei, és az egész bagázs ismerőseinek ismerősei, stb. egytől-egyig fontos szerepet játszottak abban, hogy a Nana sorozat csípőből letarolta a világot. Ritkán találkozni ilyen bonyolult érzésekkel telített viszonyrendszerrel az ún. "lánymangák" között. Általában mindenhol azonnal leesik, ki/kivel/hogyan áll kapcsolatban, aztán legfeljebb egy gyors jellemváltozás folytán a végére mindenkiből haver lesz. Nanáék baráti társasága viszont viszonylag képlékeny. Van ugyan egy stabil bázis, amiről az olvasó nagyon jól tudja, hogy széttörhetetlen kötelékek tartják egyben, maguk a szereplők viszont újra meg újra elbizonytalanodnak a világban működését illetően, és ezáltal a saját közegükben betöltött helyüket illetően is. Ilyenkor mutatkozik meg igazán, mennyire szívükön viselik egymás sorsát, milyen életmentő lehet egy baráti arc, ahogy az is, hogy mennyire ártalmas lehet a túlzott ragaszkodás.
#4 ABC & Karácsonyi Égősor: Nevezd meg a kedvenc, mentális betegséggel/zavarral küzdő karakteredet!
Most (a saját plusz szabályomat megszegve) egy tavalyi kedvenc olvasmányt / idei kedvenc újraolvasást ajánlanék a figyelmedbe: Békefi Dorka 10. 32. c. keserédes kisregényét, és egyelőre nem is akarok többet mondani a fülszövegnél.A 10. 32. rövid történet a magányról, amelyben mindenki rengeteg kávét iszik. De nincs az a mennyiségű kávé, mely segíthetne megbirkózni a felemás emberi kapcsolatokból fakadó érzelmi feszültséggel.
Ben, a történet tizenéves főszereplője lépten-nyomon ezzel a nyomasztó problémával kénytelen szembesülni. És úgy tűnik, senki sem tudja rá a megoldást. Ahogy a választ sem arra a kérdésre, hogy vajon hova lehetne elmenekülni egy ilyen helyzetből, ha kétségbeesésünkben azt sem tudjuk megmondani, mi a valóság, és mi az, ami csak a képzeletünk szürreális játéka.
#5 The Upside Down: Nevezz meg egy könyvet, amitől pont az ellenkezőjét kaptad annak, amit vártál!
Bizony-bizony, ez a kritérium idén Eric Knight Lassie hazatér-jére illik leginkább, méghozzá sajnos rossz értelemben. Pedig igazán imádom a kutyákat, ezért ennek is örvendezve álltam neki, aztán nagyon gyorsan elvesztettem az érdeklődésemet, és előbb magamra, aztán Knightra haragudtam, végül pedig beletörődtem, hogy nem minden arany, ami ugat. Szerintem a hazakóborló kutya alaphelyzete sokkal jobban megállja a helyét novella formájában, ahogy Knight eredetileg megírta. Bár persze nem tudhatom, azzal a változattal még nem találkoztam. Mindenesetre visszavittem a regényt a könyvtárba, és ezek után Lassie az én polcomra biztos nem tér még egyszer haza.
#6 Őrült Tudósok: Nevezd meg a legőrültebb disztópikus kormányt, ami eszedbe jut!
Nem csak lustaságból, de ehhez a ponthoz is a fent említett Gileád the Anyaszomorító Faszfejnevelő Köztársaságot említeném, mert egy ilyen társadalom önmagát ítéli halálra, és tényleg kész őrület, hogy ezt a kormányban senki sem gondolta át alaposabban. A regényben uralkodó állapotok sem a nőknek, sem a pasiknak nem kedvez, még a hatalmon lévők is győzik megszegni az apróbb szabályokat, szóval miről beszélünk itt? Hmm? HMMMMM?!?
#7 Demogorgon: Nevezz meg egy rémisztő lényt, amit semmi áron nem engednél át a falaidon!
A galambot. De nem is muszáj "A" galambnak lennie. Bármilyen galamb megteszi. Vagyis egyik sem. Érted. A regény (újraolvasása) elég volt nekem, köszönöm alássan.A galamb a megmagyarázhatatlan viszolygás, a mélyről feltörő, oktalan félelem könyve. Szerzője, Patrick Süskind nagy mestere a lelki jelenségek leírásának, ahogy azt első könyve, "A parfüm" is bizonyítja.
Egy reggelen Jonathan Noel szerény párizsi szállásának ajtaja előtt ott áll, visszataszítóan és félelemkeltően, a galamb. Mit tegyen, hogy többé ne kelljen találkoznia vele, élete valamennyi elfojtott szorongásának, fiatalsága sorozatos kudarcainak, felnőttkora sivár egyhangúságának tollas megtestesítőjével?
Erről szól a kisregény, egyszerűen és megrázóan.
#8 Függővég: Nevezz meg egy történetet, ami után még többre vágytál!
Darren Shan átlagos iskolásfiú mindaddig, amíg meghívást nem kap a Rémségek Cirkuszába, míg nem találkozik Madame Octával, az idomított pókkal... míg szemtől szembe nem kerül az éjszaka teremtményével...Darren és barátja, Steve, halálos csapdába esnek. Darrennek alkut kell kötnie az egyetlen személlyel, aki megmentheti Steve életét. Csakhogy ez a személy nem ember. Őt csak a vér érdekli.
Igazán különleges megtiszteltetés, hogy Darren Shan regényes történeteivel zárhatom a sort ebben a kihívásban. Gyerekkoromból sajnos kimaradtak Shan úrfiék bizarr, mégis barátságos társasága, de biztos vagyok benne, hogy Mr. Crepsley és különös-különleges társai hamar a szívembe röppentek, avagy suhantak volna. Májusban (pontosan a születésnapomon) vágtam bele a sorozatba, azóta már a 9. kötetet is kivégeztem, és akadt ugyan egy-két helyzet, amin folyamatosan csapkodni kellett a homlokomat, de összességében nagyon megszerettem a sorozatot, és lelkesen falom majd a maradék három részt, illetve Larten Crepsley előzmény-tetralógiáját is.
Ez lenne hát az első hozzájárulásom a WHYT közösség gyűjteményéhez, és remélem, hogy az esemény többi résztvevőjének is megtetszett ez a kihívás, különben nagyon genyának fogok tűnni - ezennel ugyanis KIHÍVOM ŐKET, az összes buzgó bajtársamat, név szerint:
Ne felejts el hozzájuk is benézni, kedves Blog-Vándorom!
Hálásan köszönöm, hogy meglátogattál, szeretettel várlak a csevegőbe is.
Bye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése